Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Bíró-Balogh Tamás: „Tessék a kurzus-cikkírónak helytállani" Kosztolányi egy elkerült sajtóperének történetéhez

Az aláíráskor jegyzett összeget azonnal lefizetni méltóztassék a gyűjtőnek a nyomda és egyéb költségek (150-200,000 K) biztosítása miatt. Gyűjtő urak a névsort és pénzt 8-10 nap alatt küldjék be Várossynak. Várossy, ez értékes könyv irója, Kisteleken volt minden felekezettől szeretett kath. plébános, most Szegeden lakik. Önigazoló és korunkat, országos embereket hűen rajzoló, rejtegetett dolgokat feltáró, világnézeteket éles elmével és szellemmel iró tolla az egész országot érdeklő fényes világot vet főleg a legutolsó két év forradalmi történetére. Ott szerepelt ő a szegedi és fővárosi nemzeti kormányok (1919.) emberei közt, a munkások forrongásaiban, a keresztény és zsidó világ eddig nem helyesen ismert eseményeiben. O a megértés és kibékítés apostola, mindenki igazságának önzetlen védője. A hazafias zsidóság sokat köszönhet neki! Az ő érdemüket is méltányolta, igazságaikat önfeláldozóan megvédte. Könyvéből csak két eset: 1919. junius 4-én Szegeden, a legnagyobb és legmagyarabb főrabbinak, Löiu Lipótnak 100 éves születési ünnepén, a díszlakomán, ő, a kath. pap, tartotta a szárnyaló ünnepi beszédet, melyről Amerikában is irtak a lapok. Jelen volt az országból cca 30 rabbi. Budapestről: dr. Baracs Marcell, az ügyvédi kamara alelnöke, Beöthy Zsolt, dr. Neumann Ede, dr Venetiáner Lajos stb. A szegedi zsidó hitközség és az ország zsidósága nevében hálás köszönőlevelet irtak Várossynak 1919. junius 18-án: Fr. HirscJder Ignác s. k. Dr. Rósa Izsó s. k. jegyző hitközségi elnök 1919. nyarán viharos felhők úsztak Szegeden a hazafias zsidók fölött[.] Zsidókat védeni akkor nem volt hálás dolog. Várossy a 30.000 példányban naponta megjelenő Szegedi Friss Újságban (julius 5.) az ő örök emlékű vezércikkével megvédte az egész ország hazafias zsidóságának presztízsét. Szegeden el is mult a nagyobb baj. Bár egész élte ragyogó példája a haza, nemzet, vallás és minden ember krisztusi szeretetének; ettől kezdve fokozatosan nyomták, becsületes jellemét megrágalmazták, kenyéradó állásaiból kiszorították, lelkibeteggé tették. Végül hirlapilag elnevezték (1919. okt. 21) zsidó kommunistának, a haza és kereszténység elárulójának stb. Könyve megjelenésének ez az erkölcsi indoka. Ez volt Várossy irói honoráriuma a hazafias zsidók önzetlen védelméért! Akik önfeláldozó jóságát érezték, legyenek most is hálásak és könyvét örömmel vegyék meg. A julius 5-i vezércikkét gyönyörű levélben köszönték meg 1919. julius 13-án a szegedi zsidóság nevében: WIMMER FÜLÖP, s. k. dr. BIEDL SAMU, s. k. a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. zsidó hitközségi elnök. 176