Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Bíró-Balogh Tamás: „Tessék a kurzus-cikkírónak helytállani" Kosztolányi egy elkerült sajtóperének történetéhez

Tessék a kurzus-cikkírónak helytállani" Kosztolányi egy elkerült sajtóperének történetéhez 1 Kosztolányi 1919 és 1921 közötti politikai működésének tisztázása nem sokáig halogatható feladata a magyar irodalomtörténet-írásnak. Az közismert tény, hogy a forradalmak utáni két évben a szélsőjobboldali Új Nemzedék című napilap belső szerkesztőségi munkatársa volt, viszont ekkori munkásságának részletes vizsgálata egyelőre azért sem lehetséges, mert maga a szövegegyüttes, amit Kosztolányi ebben az időszakban írt, jelenleg még feltáratlanul hever - nagyrészt éppen az Uj Nemzedék hasábjain. Éppen a pereket és az egyéb, nem kívánt reakciókat elkerülendő írásainak nagy részét Kosztolányi ugyanis névtelenül tette közzé ebben a lapban, legyen szó akár a Pardon... rovat darabjairól, akár más, „hagyományos" zsurnalisztikái termésről, vezér- vagy belső cikkeiről. Az érzékeny téma vizsgálata azonban nem nagyon várathat tovább magára, éppen Kosztolányi kánonban elfoglalt helye miatt. Lengyel András tette közzé az eddig felderített egyetlen olyan névtelen Kosztolányi-cikket, amelynek szerzőségét más dokumentumokkal bizonyítani lehet.

1 Ez alapján kijelenthető, hogy az Új Nemzedék 1920. szeptember 12-i számában megjelent Apostol-felülfizetéssel. Egy és más Várossy Gyula „volt" katolikus plébános készülő könyvéről című cikket Kosztolányi Dezső írta. Az életmű ismert részétől erősen elütő antiszemita hang bizonyára kétségeket ébreszt Kosztolányi feltétlen rajongóiban, csakhogy a Kosztolányi-levelezés tanúsága szerint Kosztolányi maga is elismerte, hogy ezt a cikket ő írta, s megpróbálta elpalástolni az ügyet. Ezeket a dokumentumokat, Móra Ferenc levelezésének részeként, szintén Lengyel András adta közre: Móra 1922 áprilisában és májusában Kosztolányinak négy levelet írt, amelyekben Kosztolányi segítségkérésére válaszol, és annak részleteiről ír: Móra válaszleveleiből jól kiolvasható, hogy Kosztolányi Mórán keresztül próbálta meg rávenni Várossy Gyula (1858-1926) szintén szegedi író-plébánost a peren kívüli megegyezésre, s az ügy ne kerüljön a nyilvánosság elé.

2 A levelek arról is tanúskodnak, hogy a tanácstalan Kosztolányi helyett valójában Móra teszi a lépéseket. Kosztolányi cikkében leginkább azt bírálja, hogy zsidó egyházi vezetők szólítják fel hittestvéreiket, hogy egy katolikus pap által írt „zsidóbarát" könyv megjelenését tegyék lehetővé azáltal, hogy nemcsak előfizetnek rá, de a szükségesnél nagyobb összeget küldenek Várossyrtak. í Lengyel András: Az Apostol-ügy. Egy 1920. őszi Kosztolányi-cikk sorsa. Holmi, 2006. nov. 1511-1520. 2 Vö.: Móra Fcrcnc levelezéséből. Sajtó alá rend.: Kőhegyi Mihály és Lengyel András. Kecskemét, 1979. 122-129. 170