Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Kisebb előzmények - Lengyel András: A Könyes könyv előfizetői. Egy Móra-kötet kiadástörténetéhez

KISEBB KÖZLEMÉNYEK A Könyes könyv előfizetői Egy Móra-kötet kiadástörténetéhez Móra Ferenc (1879-1934) kitűnő újságíró s elsőrendű tárcaíró volt, de versei már saját kora normái szerint is - nem igazán jók. Inkább csak egy kiüresedett költészeteszmény megkésett dokumentumai, semmint valódi költészet. Móra, bár igazában mindig is költő szeretett volna lenni, volt annyira „realista", hogy versei kötetben való megjelenését nem is szorgalmazta. Egyszer tett kivételt: 1920-ban, magánkiadásban, Könyes könyv címmel közreadta verseinek egy erősen megválogatott gyűjteményét. Külön kérdés lehetne, hogy miért vállalkozott e könyv kiadására („hivatalos" verziója szerint, mint látni fogjuk, anyagi szükségből, pénzszerzés reményében), de e kérdés bolygatása messzire vezetne. Most, ehelyett, elégedjünk csak meg annak rögzítésével, hogy a könyv kiadására Móra 1918/19-i politikai szerepvállalása és „komprommittálódása" után, de országos népszerűsége kialakulása (1923) előtt került sor. A versek kiadása alighanem kísérlet volt számára egy apolitikus szerepkörben való megmutatkozásra: a „politikus" után a „művész" önreprezentációjára. S tette ezt-kivonva magát az irodalmi fórumok ítélőszéke alól - saját, helyi bázisára támaszkodva. A Könyes könyv kiadása, könyvtörténeti nézőpontból, éppen ezért érdekes. A kiadástörténeti rekonstrukció ugyanis azt a helyi (szegedi) kulturális légkört és mechanizmust mutatja meg, amely akkor Szegeden mozgósítható volt egy verskötet kiadására. A könyv nyomdai munkálatai Móra a Könyes könyvet saját kiadásában, de külső erőforrások - előfizetők - bevonásával jelentette meg. Ez régi, sokak által gyakorolt könyvkiadási forma volt, az ötletet Móra csak átvette s alkalmazta. Nem tudjuk, mikor merült föl benne a kiadás terve, de maga a kiadás processzusa - értelemszerűen - az előfizetési ív megszerkesztésével és kinyomtatásával kezdődött. S mivel a kapcsolódó iratok egy része megmaradt, a legfontosabb lépések nyomon követhetők. Az úgynevezett egy leveles (négy oldalas) előfizetési ív a Délmagyarország nyomdájában készült. A jó minőségű, sárgás papírra nyomott ívnek mind a négy oldalát világos tónusú barna keret övezi: e keret, mindegyik oldalon, két vékony lénia között egy vastagabb lénia. A nyomtatvány tipográfiája, bár a papír jó minőségű, a nyomás pedig tiszta és éles, némileg „vidékies": akár Móra tervezte meg, akár Cs. Sebestyén Károly (aki, mint látni fogjuk, segítségére volt a könyv kivitelezésében) nem vall igazi tipográfusra. (Ez azért említendő meg, mert a könyv voltaképpen bibliofil igényekkel készült, hozzátartozott volna tehát egy igazán artisztikus kivitelezés.) 158