Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

SZŐKE MIHÁLY (1897-1956) könyvtáros, múzeumigazgató, Radnóti dedikációja idején a szegedi Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum munkatársa, Radnótinak nyilván a disszertáció megírása idején segített. - 100 S. SZŐNYI LAJOS (1903-?) festőművész, grafikus, bútortervező. Az 1934-ben megjelent Ének a négerről, nki a városba ment illusztrátora. „Moussong Piroska írónő hívta fel Radnóti Miklós figyelmét a képzőművész S. Szőnyi Lajosra és verseket író feleségére, Szőnyi Magdára. A költő 1931 telén látogatta meg őket először [...] S. Szőnyi rajzai és metszetei megnyerték tetszését, és 1932 nyarán megkérte őt, hogy készítsen metszeteket [...] néger témájú verséhez" (Pásztor M.). Radnóti riportot is írt róluk Hatszemközt a proletárfestővel, aki nappal nem festett még soha címmel (Gárda, 1933. júl.) 1935-ben, a Moussong Piroska Utca című, S. Szőnyi által illusztrált könyvéről írott kritikájában jegyezte meg, hogy a művész „újra nagy lépéssel jutott közelebb anyagához, a linóhoz", és „mint illusztrátor is közeledett a kívánatos célhoz. Nem epizódot vagy részletet ábrázol, hanem az egészet fejezi ki grafikai úton." - Felesége SZŐNYI MAGDA (1909-1969): költő. Az elemi iskola hat osztályát végezte el, munkásnő volt. Második, Falak között című kötetéről (1935) Radnóti két helyen is kritikát közölt (Nyugat, 1935. júl., ill. Szocializmus, 1935. júl.), utóbbi helyen így írt: „Önkifejezés, dokumentum egy proletárasszony életéről. Mint előző kötetében, itt is hírt ad magáról és a világról. Emlékezik a gyermekkorról, munkájáról ír, társáról és gyermekéről s a külvárosról, ahol él. A mondanivaló árad, érdekes, hogy elég szűkszavúan, nem az asszonyversek szokott bőbeszédűségével, de szegényesen és minden kötöttség nélkül, formátlanul. A beállítottság tisztán lírai, de a fejlődés a vers felé, amit az első kötet után vártunk, nem történt meg. Szőnyi Magda szocialista ember, de még nem szocialista művész. [...] Még csak néha és véletlenül költő. De az alkati feltétel megvan arra, hogy költő legyen egyszer." - 52 SZŐNYI MAGDA - lásd: S. Szőnyi Lajos TAKÁTS GYULA (1911-2008): költő, író, a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Kút című verseskötetéről Radnóti kritikát írt (Nyugat, 1935. aug.). Radnótival 1939 jún. 24-én Weöres Sándor és Vas István társaságában töltött egy „költői" estét (vö.: FGY:451.) - 192, 277 TAMÁSSI GYÖRGY (1910-1944): költő, szerkesztő. A budapesti egyetemen tanult jogot, 1939-ben szerzett ügyvédi diplomát. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be, munkatáborban halt meg. - Indulása egybeforrt Radnótiéval: mindketten a Haladás körből indultak, s egy ideig szorosan együtt haladtak tovább. Mivel Tamássi jó szervezőképessége már középiskolás korában megmutatkozott, még Wagner György néven 1926-ban a Haladás című diáklapot szerkesztette, később az 1928at, szerepelt a Jóság antológiában (1929), majd 1929-31-ben a Kortárs egyik szerkesztője volt. 1930-ban, Radnóti első kötetével egy időben, ugyancsak a Kortárs kiadásában és azonos tipográfiával megjelent első verseskötete, Áhítat címmel. Radnóti írt róla: „A kötet legtöbb darabja szép vers és jó", de „anélkül, hogy elolvasásuk után valami más is maradna bennünk", mint a lebegés érzése, és ennek az lehet az oka, hogy „Tamássi nem inspiratív költő és versei egy lírai fölvillanásokkal megáldott intellektus spekulációtermékei, anélkül azonban, hogy formai tudással felejtetné az ihlet hiányát" (Tamássi György: Áliitat. Kortárs, 1930. ápr. 27., In: Próza: 428-430.) - Felesége: BERLINER ARANKA (1912-1995), 1934-ben kötöttek házasságot. Lányuk: WAGNER PANNI (1941-). - 3, 29, 55, 207, 248, 283 TETTAMANTI BÉLA (1884—1959): tanár, pedagógiai szakíró. Radnóti egyetemi évei alatt a Szegedi Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság jegyzője és a szegedi Országos Középiskolai Tanárképző Intézet tanára. Radnótit „már az első napokban a barátságába fogadta" (Baróti:150.). -139 111