Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

1931 július-augusztusában nála lakott; 1935-ben Radnótiék az ő szülőfalujában, Kővágóőrsön töltötték a „mézeshetet". Szalai Radnótiról több visszaemlékezést is írt, és fontos könyvet adott ki Radnótival közös szellemi műhelyükről, a Vajda János Társaságról (1975). - Felesége ROTT MARGIT (1901-1986), akit barátai Mancinak hívtak. - 8, 32, 83, 94, 123, 209, 215, 393, 394 SZALAI JÓZSEF (1892-1990): tornász, műugró, jogász. Szalai Imre bátyja. Olimpikon: 1912-ben a stockholmi, 1928-ban az amszterdami olimpia résztvevője. Tízszeres magyar bajnok. 1912-től 1928-ig magyar válogatott. Közben Budapesten jogi doktorátust szerzett, 1915-től Budapest székesfőváros munkatársa, kerületi jegyző, 1938-ig Budapest VI. kerület elöljáró-helyettese. Radnóti első párizsi útján ismerkedett meg vele, s „a magyar tornászválogatottat az éppen akkor zajló világbajnokságra kísérő Szalai Józsefnek a jóvoltából bepillanthatott a nemzetközi sportdiplomácia nem éppen fair play világába" (FGY:230.). Később pedig egy alkalommal, amikor Radnóti és menyasszonya egy parkban csókolóztak, és egy rendőr feljelentette ezért őket közszeméremsértésért, ő simította el az ügyet a kerületi elöljáróságon. - 98, 147 SZALAY JÓZSEF (1870-1937): bibliofil szenvedélyéről híres szegedi rendőr főkapitány. 1917-től haláláig a Dugonics Társaság elnöke. Baróti Dezső örökítette meg az esetet: „az egyik falujáró utunk során néhányunkat, köztük Radnóti Miklóst, Buday Györgyöt és Ortutay Gyulát épp két csendőr kísérte be a legközelebbi őrsre. A letartóztatástól (nem egészen indokolatlanul, izgatással vádoltak bennünket) csak Szalay Józsefnek, a bibliofil rendőr főkapitánynak közbelépésére tekintettek el. (Jó szemére vall, hogy a Szegedi Fiatalok néhány kéziratát már ekkor beiktatta gazdag gyűjteményébe)" (Baróti:362.). - 70 SZÁNTÓ JUDIT (1903-1963): szavalóművész. A munkásmozgalomban ismerkedett meg Szántó Gyulával, későbbi nevén Hidas Antal íróval, akivel 1920-ban házasodtak össze, majd 1924-ben elváltak. Judit esernyőkészítőként dolgozott, ugyanakkor kulturális propagandista volt, álnéven verseket és meséket is írt. 1927-től Fenyő László költővel élet. 1928-ban találkozott József Attilával, akivel 1930 és 36 közt élettársak voltak. - Radnótival József Attila révén ismerték egymást. 1941 őszén munkakapcsolat alakult kis köztük, melynek történetét Radnóti megörökítette naplójában. Az október 23-i bejegyzés szerint: „Tegnap este József Judit jött fel. Évek óta nem változik... három-négy mondat után számon volt a kérdés: Attila hogy van? följön ő is? - Ijesztő volt. S aztán beszélgettünk Attiláról s Judit ragyogó mesélő, szellemes, színészkedő. Megnevetetett." Két nappal ezt követően - a látogatástól vélhetőleg nem függetlenül - Cserépfalvi Imre Radnótit bízta meg József Attila ismeretlen verseinek sajtó alá rendezésével (Galamb Ödön: Makói évek. Függelék: József Attila válogatott, kiadatlan versei. Radnóti Miklós jegyzeteivel. Bp., 1941.). Radnóti ezekben a napokban többször találkozott József Attila testvéreivel, az október 29-i bejegyzés szerint az Etusnál lakó Jolánnál járt, s kapott még néhány ismeretlen verset (nö.: M?p/ó:194-195.). - 287 SZEGI PÁL (1902-1958): költő, kritikus, szerkesztő. 1929-1937 között szerkesztette a Pesti Hírlap Vasárnapját, majd a Kcpes Vasárnapot. Svábhegyi elégiák című verseskötete 1937-ben jelent meg. -166, 295 SZEGŐ LÁSZLÓ (?-?): Radnóti középiskolai diáktársa, a Haladás című lap főmunkatársa, az azt kiadó Balassa Bálint Kör alelnöke. - 4 109