Lengyel András szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 5. (Szeged, 2010)

Bíró-Balogh Tamás: Radnóti Miklós dedikációi

sabb lesz és nem bírom már az odvai szagát. Hányingert okoz" (Napló:137. - lásd még: FGY: 179-180.), majd két hét múlva, február 8-án ismét visszatért rá: „A húszas évek tanárjelöltjeit Szabó Dezső fertőzte meg, ezeket N. L. fertőzi. Ha másért nem, hát ezért kellene a jobbkezére csapni ennek a (Bálint Gyuri meghatározása) »irodalmi Codreanunak«" (142.). (Codreneau a román fasiszta Vasgárda alapítója volt - vö.: FGY:351.) -162,199 NYUGAT (1908-1941): a magyar irodalom meghatározó jelentőségű irodalmi folyóirata. Radnóti már Osvát Ernő halála (1929) után jelentkezett itt versekkel: 1929-től - változó társakkal, pl. Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Schöpflin Aladár - Babits Mihály szerkesztette 1941-ben bekövetkezett haláláig. A költő és a lap kapcsolattörténetében Babits Mihály és Bálint György szerepe és egymással sok tekintetben vitatkozó álláspontja meghatározó. Radnótitól verseket, kritikákat és esszéket egyaránt közöltek. - Radnótit Bálint György fedezte fel a Nyugatban (1930. jún.), s legtöbb könyvéről is ő írt. A szerkesztőség címére küldött Újmódi pásztorok éneket azonban Kardos László kapta recenziós példányként, kemény bírálatot mondott róla (1931. máj. 16.). - 36 ORTUTAY GYULA (1910-1978): néprajztudós, irodalomtörténész. Radnóti egyetemi társa, a Művkoll tagja, Radnóti legközelebbi barátja. - Felesége KEMÉNY ZSUZSANNA (1912-1982): táncművész. - 14, 60, 86,178, 232, 233, 315 ÖRLEY ISTVÁN (1913-1945): író, kritikus. 1939^10-ben a Magyar Rádió irodalmi osztályának lektora, 1941-től a Magyar Csillag segédszerkesztője. - 331 ÖTERREICHER PÁL - lásd: Kertész Éva PERÉNYI MIKLÓS (?-?): ügyvéd, Radnóti munkaszolgálatos bajtársa. - 251,252 PETI SÁNDOR - lásd: Ligeti Magda PETRE, GEORGE A. (1900-1958): román író, költő, műfordító. Jogot végzett, megtanult magyarul, majd Nagyváradon újságíró lett. A két világháború között szerkesztője volt a Cele trei Cri§uri, a Gazeta de Vest és a Noua Gazeta de Vest című váradi lapoknak. A román-magyar megbékélést hirdette, újságíróként, szerkesztőként és fordítóként is. Az 1922 decemberétől 1923 júniusáig élt Aurora című kétnyelvű (román és magyar) irodalmi, művészeti, színházi és társadalmi folyóirat - melyet szintén Nagyváradon szerkesztett (Keresztury Sándorral és Salamon Lászlóval) - román nyelvű részébe maga fordította Petőfit és Adyt, és közölte - többek közt - a románra fordított Babits-, Karinthy-, Kosztolányi- és Móricz-írásokat, valamint erdélyi magyar alkotókat, a magyar nyelvű részben román írók-költők műveit ültették át, később, a harmincas években pedig nagy érdeme volt abban, hogy a bukaresti Azi című hetilap rendszeresen közölt a romániai magyar irodalomról cikkeket. Legjelentősebb műve a Radnóti által is említett Ady-fordítások, amelyet 1930-ban adott közre kötetben Singe §i aur (Vér és Arany) címmel, Ruzicskay György illusztrációival. - 18 PETROLAY MARGIT - lásd: Trencscnyi-Waldapfel Imre PLÁTZ RUDOLF (1898-1945): banktisztviselő, író. A Vajda János Társaság elnöke. Amikor Radnóti 1930 nyarán megtudta, hogy ősszel Szegedre kerül, levélben afölött sajnálkozott, hogy nem tud részt venni a Társaság életében, pedig Platz rá építette az egész téli 104