A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Lengyel András: A bibliofil Szalay József

A bibliofil Szalay József LENGYEL ANDRÁS (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) „Aki szépséget ültet el ezen a világon, ha csak akkorát is, mint egy szál százszorszép, az az isten munkáját folytatja. " (Móra Ferenc: Szépségkeresők, 1917. 8.) 1 A hét törvényhatóságra kiterjedő állami szegedi rendőrkerület első főkapitánya 1919ben Szalay József (1870-1937) lett. Ezt a tisztét folyamatosan, nyugdíjazásáig, 1932-ig töltötte be. Jelentős közéleti pozíció volt az övé, hisz míg VIII. fizetési osztályba tartozó rendőrkapitányok „százszámra" voltak, addig a IV. fizetési osztályba tartozó főkapitány az egész országban mindössze néhány akadt (vö. Bölöny András, 1980. 31.). Szalay József igazi jelentősége mégsem közéleti pozíciójából fakadt. A „literátus" főkapitány igazi súlyát, mai szemmel nézve, az adja meg, ami neki „csupán" kedvtelése, nemes szenvedélye volt - az irodalom s a könyv szeretete. Mint irodalomszervező, s a Dugonics Társaságnak két évtizeden át volt elnöke, aki közéleti súlyával olyan írókat védett meg vagy támogatott, mint pl. Móra Ferenc vagy Juhász Gyula - mindenképpen becsülendő; szerepe számontartásra érdemes. De legnagyobb személyes teljesítménye mégiscsak könyv- és kéziratgyűjteménye volt, amely a modern magyar bibliofilia egyik legnagyobb alakjává tette. Mint gyűjtő, mint egy rántásokban rendkívül gazdag könyv- és kézirategyüttes létrehozója egy olyan, nagy szakértelemről és egész életét szabályozó szenvedélyről árulkodó kulturális magatartást testesített meg, amely nemcsak példaszerű volt, de a mai történeti kutatás érdeklődésére is igényt tarthat. 2 Szalay József Békéscsabán született (a település rangja akkor még falu volt, s neve is röviden csak Csaba), 1870. február 17-én. 19-én keresztelték, a keresztségben a József Lajos Sándor nevet kapta. Apja, ugyancsak Szalay József (1844-1912?) Újkígyósról Csabára beköltöző „földbirtokos" volt, anyja, a csongrádi születésű, házasságkötésekor (1869) Szőllős-pusztán lakó Bagi Ágnes (1846-?). A szülőház, amely valószínűleg a család akkori otthona is volt, az anyakönyv szerint a Csaba 738. számú ház. A családi földbirtok, melyre a hivatalos okmányok „földbirtokos" megjelölése utal, néhányszáz hold lehetett, az életmód, amely a gyermek Szalay Józsefet körülvette és szocializálta, inkább falusias, mint városi jellegű volt. Az évek során öt testvére született, Gyula, Lajos, Ágnes (utóbb férjezett noszlopi Noszlopy Kálmánné), Margit (utóbb férjezett Jankovich Oszkárné) és Imre. A Szalay-szülők anyagi kondíciója és becsvágya lehetővé tette és elősegítette a gyerekek iskoláztatását; a hat gyerekből kettő, József és Imre a doktori címig vitte. Szalay József iskoláiról keveset tudunk, tanulmányait Csabán és (Péter László [2003] szerint) Szatmáron 83