A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)
Adattár - Szelesi Zoltán: Csáky József szegedi levelei
Mert nagy nehézségek vannak. Idő és pénzkérdés. Ugyanis, ha forintban fizetnek, a dolog lehetetlen. De erről majd ott bővebben. Nagyon köszönöm a kedvességedet, hogy te és Gizi meghívtok. De sajnos azt hiszem elfogadhatatlan. Engem a Kultúrkapcsolatok helyez el mindenütt, ahova megyek. Ha kikapcsolnám magamat, többé a Kultúrkapcsolatok nem törődne velem, és az összes költségek (beleértve a visszautazásomat Párizsba) reám hárulnának. De persze, mivel szabad vagyok, azt csinálok, amit akarok és minden időm szabad. Csak ők szállásolnak el. Ami itt most a munkámat illeti, dolgoztam egész nyáron. Mint mondtam, most öntöm gipszbe az utolsó szobromat. Azután pedig egy fejet fogok kőbe faragni megrendelésre. Nem portré, csak egy régi fejszobor. Ezek után pedig azt hiszem minden időmet írásra fogom szentelni. Az életrajzomat be kell fejeznem, és ezen kívül írni valóm van - fontos - a művészetről. Ez azt hiszem el fog tartani tavaszig. Párizsban az idő elég szép. De hűvös van. Közel a tél sajnos. Már nem lesz többé meleg ez évben. Szomorúan írom ezt, mert nagyon félek a hidegtől. Gizi talán elmegy hozzád, tudni mi lesz velem, az utazásommal. Sok jó barátsággal Csáky Párizsban a művészi stb. szezon még nem kezdődött el. Október a nyitány. 54 Kedves Szelesi 66. XII. 17. Azt hiszem megvárattalak. Ennek egyik fontos oka az a tudat volt, hogy Hidasinénak Budapestre kellett utazia, és ilyenkor ő értesít tégedet mindenről, ami engemet illet. Tegnap érkezett vissza és az estét együtt töltöttem velük. Nem írok hát az otthoni ügyeim jelenlegi állapotáról. Tudod, mint én. Persze a dolgok rettenetesen húzódnak. Nem szenvedek emiatt, mert ezt előre tudtam. Persze sajnos ez főleg Magyarországon történik így. Nem tudták még kiküszöbölni a régi világ rákfenéjét, a dolgok menetének lassúságát. De, ami késik nem múlik, és még élek. Bár az utóbbi időben az egészség nem jó. Nem vagyok kimondottan beteg, de a szervezetem nem jól szuperál. Ennek egyik oka a tél, amely még nem is kezdődött meg igazán. De, majd meglátjuk. A fő foglalkozásom a memoárom írása. De hosszú história. Még mindig nem értem el, de messziről se, a 14-es háborút. Pedig hát az én igazi művészetem a két világháború között pergett le. Tegnap este volt egy nagy szobor árverés. Ezt ti Magyarországon nem ismeritek. Ezeken az árveréseken, ahol egész Párizs (és néha külföld) amatőrjei és nagykereskedői összegyűlnek, és sok jót és sok rosszat művelnek, ami az árakat illeti, és persze ezt az ő érdekeik szerint. Ha van kereskedőd, ő kitartja az árakat. Ha nincs elvesztél (kevés kivétellel!). Négy szobrom és egy rajzom ment el. Az egyik szobrom nagyon jó áron. Nem mondtam, hogy ezen az árverésen csak neves művészek szobrai szerepeltek. Rodin, Bourdelle, Maillol, etc. Egész Párizs művészvilága tudja, hogy én is szerepeltem. Hidasiékat elvittem. El voltak ragadtatva. Hidasiné részletesen fog írni a dologról. Majd olvasod. Ő hozta el tegnap a „Tükör" rólam szóló számát. Nem, értem Lázárt. Nagyon 214