A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 4. (Szeged, 2004)

Orbán Imre: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor középkori fametszetei

Innocen[úum]. ani[morum].

24 (Aprószentek) 7. és 23. metszet. 3,6 x 4 cm, 3,5 x 1,3 cm Metszetünk a Szentírás megrendítő jelenetét, a betlehemi gyermekgyilkosságot örökíti meg. Heródes ölette meg Betlehemben és környékén a fiúgyermekeket abban a reményben, hogy köztük lesz a kis Jézus is.

25 Heródes ugyanis féltette hatalmát a Messiástól, mert a hamisan magyarázott jövendölések alapján benne egy hőst, dicső, az ő trónjára veszélyes uralkodót látott. József ugyan angyali intésre elmenekítette Máriát és Jézust a városból, a gonosz uralkodónak Betlehem ártatlan gyermekei mégis áldozatul estek. A kép előterében a gyilkosság pillanatát látjuk. Egy nem teljesen értelmezhető alak, talán Heródes pribékje kezében gyermeket tart, akit éppen egy karddal döfnek le. A másik pribék a kép jobb oldalán a 16. századot tekintve nem véletlenül, turbános, török katona. Kezében a pusztítás eszközét, kivont kardot tart. A katonákat a maga egyszerű kivitelezésében brutalitás, durvaság jellemzi. A háttérben a gyermekét elvesztő, kétségbeesett, tehetetlen anya képe. Fájdalmát égnek emelt kezei fejezik ki. Az ekkor meghalt gyermekek a keresztény hit első vértanúi. A gazság diadala azonban csak látszólagos, hisz a jelenet fölött előtűnik a kereszt, mely nem pusztán az áldozatra, hanem sokkal inkább az ártatlanul lemészároltak elnyert örök életére, azaz lényegében győzelmükre utal. Ezzel a gazság diadala látszólagossá válik. Ugyanitt az ünnep napját „e" betű (csütörtök) jelöli. Luxuria. (Bujaság) 8. és 24. metszet. 3,6 x 4 cm, 3,6 x 1,3 cm A bujaság főbűnének jellegzetes képi megformálása. A kecskebakon lovagló férfi és nő kéjvágyát az állaton való ülésük, egymáshoz simulásuk, egymás felé fordulásuk fejezi ki. A bakkecske kizárólag negatív jelkép. Többször általában a bűnök szimbólumaként jelenik meg. A középkorban szaporasága miatt a kicsapongás, a szexualitás Egyház által elítélt formáinak a megtestesítője. Jelképezi a kárhozott lelkeket is, így a kép tanítása, a kecskén lovagló, bűnös pár biztosan közeledik az örök kárhozat felé. Infernum. (Pokol) 9. és 25. metszet. 3,6 x 4 cm, 3,5 x 1,2 cm A pokol a kárhozottak örök tartózkodási helye, melyet metszetünk a középkori hagyományokat követve egy bibliai képzeletbeli vadállattal, leviatán-képpel jelenít meg. Az ábrázolás lényegében Jób könyve leírásának közkeletű vonásait tükrözi. E szerint a szörny puszta tekintetével ölni képes, erős és rettenetes, fogai közt a félelem tanyázik, torkából fáklyák és tűzcsóva tör elő, aki hozzá kerül, annak minden ellenállása fölösleges.

26 A pokol kapuja a szörny kilátott szája. Érzékelteti, hogy akit a vadállat a gyomrába, a pokolba benyel, annak milyen súlyos büntetéseket kell majd kiállnia, jelzi a kárhozat sötétségét és az örök halált. A kitátott pofájú szörny szőrös és csapzott. Torkából fáklyák és lángnyelvek, a gyehenna tüze csap ki, szájában egy ördög tűnik elő. Az ördög embertestű, állati feje és hatalmas szeme van. О a kárhozott lelkek kínzója. Egyik kezében dobot tart, másikban talán dobverőt. A vadállat 24 Az ünnep hivatalos egyházi elnevezése: Festum Sanctorum Innocentium Martyrum, szent ártatlan vértanúk ünnepe, azaz aprószentek. 25 Mt 2,16-18 26 Job 41^2 14