A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
Lengyel András: József Attila életrajzához
Az első szerb fordítás A Magyar Hírlap 1 930.dec.28-i száma, Magyar írók müvei Jugoszláviában címmel rövid beszámolót közölt arról, hogy az egyik belgrádi lap - „Szrpszki Knyizsevni Glasznik" több magyar költő versét közreadta szerbül. A fordító, a magyar irodalomhoz több szálon kapcsolódó Manojlovics Tivadar volt, a bemutatott költők pedig Juhász Gyula, Kassák Lajos, ZsoltBélaes-József Attila. Kérésemre, baráti szívességként, Gerold László megnézte a szerb folyóiratot. Kiderült, hogy Manojlovics József Attila Szeretnének (Jóról és rosszról nem gondolkozom...) című versét fordította le. A fordítás a Srpski knjiíevni glasnik (ez a lap nevének helyes ortográfiája) „1930.nov.16-i , XXXI. könyv 6. számában jelent meg, a következő megjegyzéssel: Preveo sa madjarskog, po dozvoli pisacu, T.M. azaz: magyarról a szerzők engedélyével fordította T.M. (Tódor Manojlovic); ő a fordítója az ugyanakkor közölt Juhász Gy., Zsolt B. és Kassák L. versének is." (Gerold László levele, 1995. jún.20.) Maga a fordítás latin betűs átírásban a következő: Ja ne razmisljam о dobrom i о zlu, Ja samo patim i samo radim. Ja gradin, stvaram razne stvari, Kad sam tuzan lose, kad sam m iram dobre. Mome radu néma ni kraja ni broja, Moja drága samo zna mu broj i vrednost,. Ona ceni moj rad, ona veruje u nesto, A kad je pitam, gleda, gleda samo i ne kaze u sta. Kad bih bio drvo, po nuzdi bi i vrana Na meni s[t]avila svoje gnezdo. Kad bih bio zemlja koju sebar кора, Burjana bi bila puna i ta zemlja. Krompira bi bilo u njoj bas toliko, Koliko iz truda i muke tek rodi. Kad bih bio voda, ja bih bio bara, A od vatre ja bih bio samo pepeo. A kad bih na mesto Boga ja vio Bog, Mnogo bi me voleli ljudi. Manojlovic és József Attila kapcsolatáról nem tud a kutatás; Manojlovicot elsősorban mint Ady, Juhász Gyula baráti köréhez tartozó, a magyar irodalmat kedvelő és rendszeresen népszerűsítő műfordítót tartjuk számon. (Vö. pl. PÉTER LÁSZLÓ 1958.) Csaplár Ferenc szívességéből tudok arról is, hogy Kassákkal is levelezett, levelei a Kassák Múzeumban meg 60
