A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)
Szabó Tamás: Négy magyar államférfi olajképe a szegedi Városi Múzeum képtárából (A művek története és a restaurálás tanulságai)
Az államférfi-képek megrendelése 1894 áprilisában Szeged szabad királyi város közönsége (közgyűlése) javasolta a liberalizálódó politikai és társadalmi közhangulat hatására -, hogy az akkoriban elhunyt Kossuth Lajost (1802-1894), „...mint a város díszpolgárát, olajképben megörökítés s ék" és azt „. ..ünnepélyesen elhelyezzék a Közgyűlés termében ", 32 Ez a határozat szól legelőször a Kossuth-szobor felállításáról is. Az előterjesztést a későbbiek során csendben elvetették, mert politikailag még mindig rendkívül merész kezdeményezésnek számított. 33 A további javaslatok az eredeti szándékhoz képest már jelentősen átalakulva, olykor követhetetlen szervezésekké válnak... Az 1896. január 21 -i ülés 3616/1896. számú határozata 34 nemcsak a városi múzeum képtárának megalapozásáról dönt, hanem arról is, hogy Szeged városa „...művészileg és életnagyságban" elkészítteti az ország jeles államférfiainak arcképeit. A határozat Kossuth neve mellé már felsorakoztatta Széchenyit és Deákot is, de az így kialakított „magyar triumvirátust" - „...újabb történelmünk ezen három, korszakalkotó alakját már nem a városháza közgyűlési termébe, hanem az épülőfélben levő Közművelődési palota képtárában... " kívánta elhelyezni. Az indoklás hivatkozott arra a „...hazafiúi érdemekre, melyet azok a nemzet újjáébresztése, az egyéni és politikai-szabadságjogok helyreállításáért tettek ". Az elképzelések megvalósítására nyilvános pályázat kiírása nélkül törekedtek. A festmények elkészíttetésére jó nevű, ismert arcképfestőket kértek fel, s a bírálóbizottság munkájába a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács-ot vonták be. Voltak persze, önként jelentkezők is: pl. Szamossy László (1866-1909) arcképfestő, aki 1896 februárjában vállalkozott volna a portrék elkészítésére, tekintettel arra, hogy Abrudbánya megrendelésére Kossuthról már készített képet. A művész levélben hívta - sikertelenül - Lázár György polgármester-helyettest és a tanács tagjait munkáinak megtekintésére... 1896 novemberében felkérték Horovitz Lipót (1838-1917) állami aranyérmes arcképfestőt Deák Ferenc ( 1803-1876) alakjának megfestésére. A városi tanács egy utasítást is kiadott, hogy a politikus életének különböző szakaszaiból „fényképeket és arcéimetszeteket szerezzenek be... ". Végül is a tárgyalásokat megszakították, mert a művész az „...anyagi követeléseit nagymértékben leszállította ugyan, de az ez alapon megszabott művészi tiszteletdíj sem áll arányban a város anyagi helyzetével. " 1897 májusában jóváhagyták a László Fülöp ( 1869-1937) neves portréfestővel kötött szerződést is, mely „Deák Ferenc életnagyságú arcképének" megfestésére vonatkozott. A megbízások sokaságával ellátott művész a munka befejezését szeptember 30-ára vállalta. Kezdetben a festmény megformálása a tervek szerint haladt, de végül két határidő hosszabbítás kérelmezése után is csak december végére tett eleget kötelezettségének. Vajon a haza bölcse alakjának megformálásakor László-mester ismerte-e, Barabás Miklós (1810-1898) - mintegy húsz évvel korábban festett - „Deák Ferenc arcképe" (1877) című alkotását? 32 Az 1894. április 18-ai Közgyűlési jegyzőkönyv kivonata hivatkozik Fellegi Antal törvényhatóságú tag 106-os interpellációjára. 33 A széképület nagytermében már 1883 óta függnek a királyi pár képei. 34 Polgármesteri iratok/levelezések, 1896-98. 34
