A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Szabó Tamás: Négy magyar államférfi olajképe a szegedi Városi Múzeum képtárából (A művek története és a restaurálás tanulságai)

portréja az 1888-as Müncheni Nemzetközi Kiállításon szerepelt, ahol festője az Aranyérmet kapta meg.

I2 A párizsi kiállításon Benczúrnak a Budavár visszavétele 1686-ban című festményét díjazták.

13 A palotában a központi teremtől balra volt az igazgatói szoba, az ún. dolgozó terem (ma ez a Móra-szoba), itt festmények elhelyezéséről nincs tudomásunk. A díszteremtől jobbra nyíló „három kisebb terembe... "jutottak a királyi, hercegi és főúri portrék. E patinás alkotások többségét - ha megviselten is - ma is őrizzük. Ezekben az oldaltermekben állították ki több jelentős magyar közéleti politikusi arcképét, pl.: a Than Mór (1828-1899) készítette „Horváth Mihály" (1868) és a Barabás Miklós (1810-1898) festette „Klauzál Gábor" (1861) portréját is. Néhány tájképfestő, mint pl. Spányik Kornél (1858-1943) és Telepy Károly (1828-1906) alkotásai mellett bemutatták a Pataky László (1857-1912) és a Roskovics Ignác-(é\e (1854-1915) „árvíz-kép" vázlatokat, de ide helyezték ki legelőször a „Honfoglalás" szénkartonját is. Az „...egyéb, régi, történeti vonatkozású és helyi érdeküknél fogva némi beczel bíró képek a régi képtárban [a Régiség tárban?] (a tárolókfölé), részint az alsó nagyteremben [a mai alagsorban] legyenek elhelyezendők... " - áll a bizottsági ülés 1898. október 4-i határozatában. A szöveg megfogalmazásának e szakasza többértelmű, de elírás is lehet: a régi képtárban helymegjelölés alatt érthetjük a máiemlített ó-képtári viszonyokat, ugyan akkor a „Régiség tárban" voltak a tárolói az éremés papírpénzgyűjteménynek is.

14 A díszterem jobbszélső végfalára 1897. július legelején már felhelyezték a Honfoglalás színvázlatát

15

, amit a világhíres mester, szerződésben foglalt ígérete ellenére végül is - egyéb megbízásai és nem utolsó sorban betegsége miatt -, befejezetlenül hagyott. A helyiség túlsó végfalát viszont fenntartották a Vágó-féle, a millenniumi pályázaton győztes terv alapján készülő „árvízkép"-пек, amit a kismester csak hosszabb idő után - részben a múzeumi épület kupolaterében - 1902-ben fejezett be.

16 A Régi képtár e második állandó kiállítása 1897/98-1908/09 között állhatott fent, amit egyértelműen valószínűsít a múzeumi Lajstrom nyilvántartási adatai és a hozzájuk fűzött széljegyzetek. Tisztázásra váró kérdés marad viszont, hogy valóban kiállították-e Pataky László

17 (1857-1912) Andrássy Gyulát ábrázoló festményéi, ami a kép megszületése körüli kálvária okán, jelentősen megtépázta alkotója szakmai és festői nimbuszát.

Ix Hogy a későbbiekben, az államférfiképek további termekbe „vándoroltak" volna nem nyert bizonyítást. Ha mégis, méreteik okán nem érvényesülhettek a kisebb terekben, s utóbb, 12 Bellák Gábor szíves közlése alapján, 2001. 13 BELLÁK GÁBOR: Benczúr, Corvina Kiadó, Budapest 2001, 14. o. 14 Ez a helyiség akkor, a portától jobbra nyíló első szoba volt - a mai Lucs-kiállítás első terme. 15 Szegedi Napló, 1897. július 8. (Az olajvázlat alapján készült „Honfoglalás" a Parlament épületében látható.) 16 Szegedi Városi Múzeum Lajstroma, 1902. 17 Pataky munkája - feltehetően önportréja - volt az a „Férfiarckép" című, színvonalas alkotás is, mely az egyik fővárosi képgaléria árverési katalógusában bukkant fel 1999 áprilisában. Az eddig ismeretlen, kortörténeti érdekességű festményt, sajnos nem volt módunk megvásárolni intézményünk pénzügyi helyzete miatt. 18 A tehetséges, Munkácsy-tanítványként induló festő akkoriban kétes hírnévre tett szert: alkotását háromszor utasították vissza - szakmai követelmények elégtelensége miatt -, botrányos és kínos körülmények között... 31