A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 3. (Szeged, 2001)

Kisebb közlemények - Apró Ferenc: Szöri József három levele Czibula Antalhoz

Szőri József három levele Czibula Antalhoz Szőri József szegedi festőművész, ügyvéd a legmelegebb barátságban állott Czibula Antallal. Szőri Szegeden született 1878-ban, a piarista gimnáziumban érettségizett, Hollósynál tanult festeni Münchenben és Nagybányán. A szíve a festészethez húzta, 1909ben párizsi tanulmányutat is tett, minden bizonnyal Matisse iskoláját látogatta. Édesanyja kérésére a budapesti egyetemen államtudományi doktorátust szerzett (1904), majd Szegeden ügyvédjelölt, 1913-tól ügyvéd lett. Jóbarátai közé számította Tornyait, Juhászt, Mórát, Endre Bélát és Hollós Józsefet. 1913-ban feleségül vette Boga Alojzia (1892-1966) szegedi ötvösművészt. 1914-ben augusztusában tartalékosként bevonult, október l-jén két orosz golyótól találva Uzsoknál hősi halált halt. Részletes pályaképét a Somogyikönyvtári Műhely 1978. évi 1-4. számában rajzoltam meg. Czibula Antal Szegeden született 1879-ben. A piarista atyáknál érettségizett ( 1898), ő is jogot végzett Pesten, majd ügyvédjelölti idejének letöltése után ügyvédi irodát nyitott (1911). Meggyőződéses szociáldemokrata volt egész életében. 1919-ben Szegeden tagja volt a néhány napig uralgó direktóriumnak, ezért perbe fogták, két ítéletben fél, majd öt évi szabadságvesztésre ítélték (1921), és tíz évre eltiltották az ügyvédi foglalkozástól. 1946 és 1948 közt a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke volt, de mint régi szociáldemokratát Rákosiék hamar félreállították. Megkeseredetten halt meg 1953-ban. Két könyve (A gazdag város szegénysége, 1927; A nagy diktátor, 1928) és egy verseskötete jelent meg (Töviskoszorúsfejek, 1930). Életrajzát fia, Csongor Győző (1915-1997) múzeumi igazgatóhelyettes állította össze. Hét oldalas - gépelt - változatát könyvtáramban őrzöm. A levelek Csongor Győzőtől kerültek (1971) a Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményébe. Fontosabb adataikat 1978-ban fölhasználtam. 1. Kedves Barátom! Tisztelettel adom tudtodra, hogy „Bence vére" című nagyszabású történeti képemet ma megfestettem. Ha kíváncsi vagy reá, műtermemben bármikor megtekintheted. Szeged 907 május 27 Híved: SzJózsef Kézirat. Levelezőlap. Címzése: Tekintetes / Czibula Antal úrnak / ügyvédjelölt / Helyben / Dr Gerle ügyv.jed] irodájában Tisza Lajos körút. Dr. Gerle: Gerle Imre (1867-1938) szegedi ügyvéd, kormányfőtanácsos (1922), országgyűlési pótképviselő (1926). Irodáját 1895-ben nyitotta (SZN 1895. jan. 23.) a Tisza Lajos körút 69. (ma: 71.) számú Gerle-házban. Nekrológját barátja, Lugosi Döme írta meg (SZÚN 1938. dec. 16.). Nem ehhez a keresztény Kerle-Gerle, hanem a zsidó származású Gerle (Glänczer) családhoz tartozik a Kígyó patikát üzemeltető Gerle Jenő (1876-1958) gyógyszerész. - Bence vére: minden bizonnyal történelmi jelenetet ábrázoló, nagyméretű festmény. Kiállításon nem szerepelt, lappang, esetleg megsemmisült. - Műtermemben: Juhász Gyulának Az Idő 1908. februári számában megjelent cikke 176