A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Péter László: Tömörkény szülei

Löwe. Járta még ekkor a német címezés is, mert negyvennyolc előtt történt ez, amikor öregapámé volt ez a ház, aki kávéházat meg vendéglőt tartott benne."

17 Az „öreg sarki ház" a 19. század elején Götz János halászgazda, nagyfisér lakóházának épült. Ezért látható ma is a ház sarkán elhelyezett kőből faragott hajóorr.

18 A reformkorban, 1841 és 1849 közt itt volt a Belvárosi Kaszinó.

19 „Nagy öreg akácok álltak az udvarában, ugyan ott vannak még ma is. Belső üveges folyosóját az örökös kávéillat lengte körül, hol a kávéskonyhából, hol az udvarból származva. Nem csak akkor, de még sokkal azután, a hetvenes években is, aki kávés a főztjére valamit adott, maga pörkölte a kávét szabad vastüzhelyen az udvaron, és annak megállapítását, hogy elegendően pörkölt-e már a kávébab, másra nem bízta volna." Tömörkény emlékei nyilván már a hetvenes évekből származtak. Csak szüleinek elbeszéléséből idézhette föl az öreg sarki ház „nagy napjait", 1849 júliusát, amikor az országgyűlés Szegeden ülésezett, és a képviselők „három szakaszra oszolva", három váltásban, mert csak így fértek el, az Oroszlánban ebédeltek.

20 Ströbl Ignác 1849-ben szükségpénzt adott ki. Szintén Tömörkény írta: „Mert nagy volt a forgalom, rettentő járta a papirosból nyomott nagy pénz, de váltópénz nemigen akadt. Nem lehetett visszaadni a nagy bankókból. Mint ahogy másutt sokfelé csinálták községek is, magánosok is, öregapó szintén nyomatott apró papírpénzeket, s azokkal fizetett. Csak olyan járópénz volt az a városban, akár az álladalomé. De az idők folyamán nyomuk veszett. Gyerekkoromban még hányódott belőlük régi könyvekben egy-egy itt-ott, némelyik piros, másik kék, mindannyin rajta az oroszlánkép. Ha volna belőlük, ritkaságszámba mennének, mert ma már ezek a szükségpénzek is annyira ritkák, hogy derűre-borúra hamisítják is őket."

21 Cserzy szerint: „A régi Oroszlán (kurtán csak így nevezték) híres kávéház volt. Körülbelül két évtized társadalmi középpontja az öreg Szegednek."

22 Ő is az 1840 és 1860 közötti évekre gondolhatott. Vásárhelyen született Ströbl Ignác fia, Ströbl József (1838-1887), Tömörkény nagybátyja. Ströbl Ignác 1860-ban adta át fiának az Oroszlán vezetését.

23 Ströbl József 17 TÖMÖRKÉNY ISTVÁN: Öreg sarki ház. = T. I.: Munkák és napok a Tisza partján. Szerk. PÉTER LÁSZLÓ. Bp., 1963. 285. 18 BÁLINT SÁNDOR: Az Aranyoroszlán és a Kecsketrafik. = B. S.: A hagyomány szolgálatában. Bp., 1981. 148. 19 CZÍMER KÁROLY: A Szeged-Belvárosi Kaszinó története (1829-1929). Szeged, 1929. 29. 20 TÖMÖRKÉNY: i. m. 289. - Az Oroszlánt, a későbbi Kecsketrafikot, 1964 februárjában bontották le. Amikor a 18. századi műemléket, a Török házat, és Tömörkény Oroszlán utcai lakóházát is. Vö. PÉTER LÁSZLÓ: A Török ház tanulságai. = P. L.: Szegedi örökség. Bp., 1983. 97-102. - BÁLINT SÁNDOR: i. h. 21 TÖMÖRKÉNY ISTVÁN: Munkák és napok a Tisza partján, 289. - A szegedi negyvenkilences papírpénz. Szegedi Napló, 1912. okt. 23. (Az 1072. számú akkor került a múzeumba.) - A szegedi szükségpénzek őse. Szegedi Napló, 1919. aug. 7. (Az akkori szükségpénzek „ihletésére" egy olvasó küldött be egyet a szerkesztőségbe.) A 6 krajcáros Utalvány hasonmását közli Nagy Ádám (Az 1848^49-es magyar szabadságharc pénzei. Szeged [A város folyóirata], 1998. október, 18.). 22 CSERZY MIHÁLY: Az öreg Szeged. Szeged, 1922. 6, 7, 9,12,39, 65, 66. 23 HABERMANN: i. m. 251. 93