A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

T. Kotnik Márta: A Szegedi Híradó szerkesztőségei, kiadóhivatalai és nyomdái (1859–1925)

13.1873. április 30. - 1883. május 23. „Szerkesztőségi iroda, hol a lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni, Széchenyi-tér 209. sz., földszint, az udvarban balra, 1. ajtó. " (1874. márc. 29-töl Klauzál tér 209.) *Palánk 209. = Oroszlán és Kelemen u. 7. sarok, helyének egy részén nyitották ki a Kelemen utcát. A Széchenyi téri „Három király" házat már 1837-ben

40 evvel a névvel jelölték. Az Otpacsirta utcába nyúló alacsony épületben 1864-ben a „Három királyhoz címzett vendéglő" volt,

41 1866-ban Eisenstädter Lajos tulajdona.

42 1872-ben megszűnt a vendéglő, a szálloda. Burger ekkor vásárolhatta meg a házat, és engedélyt kért boltajtók nyitására, a szomszéd házzal határos falhoz nyomdai épületre, a vendéglő ebédlőjének bolttá alakítására.

43 Az átalakított épületbe költözött a Burger nyomda és a szerkesztőség.

44 1874 májusában megnyitotta „író- és rajzszerkereskedését". A hónap végén Burger Zsigmond meghalt, a házat ettől kezdve „Burger Zsigmond özvegye ház" néven emlegették,

45 a Vízkor mégis csak károsultként jegyezték föl, tulajdonosnak pedig a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárt. 1882-től változatlanul Burger-ház. A szerkesztőség ide költözését előre jelezték az április tizenegyediki hirdetésben, majd tizennyolcadikán a „Helybeli újdonságok" rovatban. „E lapok kiadója nyomdai üzletével még e hó folytán uj s e célra kitűnően berendezett helyiségébe, a volt 3 király vendéglő épületébe költözik A már is megkezdődött hurcolkodás nehézségeit természetesen lapunk is megérzi; annak összeállítását illetőleg tehát e néhány napra olvasóink szíves elnézését kérjük. " A harmincadiki Helybeli újdonságok rovatban közölték, hogy a „ Szerkesztőségi iroda: a kapubejárat alatt balra az 1-ső ajtó ". Erre a szerkesztőségre emlékeztek vissza az 1883. május huszonharmadiki Helybeli újdonságok rovatban Tudnivaló címmel, amikor átmenetileg a Kis prófétába tették át székhelyüket. „Ki csak egyszer is megfordult eddigi szerkesztőségi irodánkban, az tudhatja, hogy miért öröm nekünk ez a válás tőle, (...). Hej! De sokszor elszavaltuk dicsőült Arany Jánosunkkal benne: Se nem szoba, se nem bolt, /Csizmadia-műhely volt (...). No de ne bántsuk szegényt; ő nem tehet róla, hogy 12 évig szülte (...) a Szegedi Híradót. Most már haldoklik. " Ugyanerre a szerkesztőségre emlékezett vissza Liptai Károly 1889. máj. 2-án megjelent Az uj fészekben című írásában, amikor végső helyükre (Tisza Lajos körút 71.) költöztek. „Deák voltam (...). Beléptem és körülnéztem. Pipafüsttől barnult pókhálós falak között, szűk szobácska közepén egy négylapu óriáslábu íróasztal körül négy úr ült. Olyan magas széken ültek, hogy valóságos bravúr volt azokat megmászni. (...) fent ültek a szédítő magasságban. Az egyik Gárdonyi Géza volt, a másik Don Dugó (magyarul: Lévai Béla), (...) olyan magasan ült mint Gárdonyi, a pipája mégis leért a földre. Ami pedig a szerkesztőségi helyéséget magát illeti, hát ez minden nyomorúságos egyszerűsége 40 Szegedi levéltár. Tanácsi iratok: 2043/837. 41 SZH 1864. ápr. 20. Helybeli újdonságok. 42 Szegedi levéltár: Tanácsi iratok 4064/866. 43 SZH 1872. okt. 23, nov. 22. hirdetések. Szegedi levéltár: Tervtár 8594/872. 44 SZH 1873. ápr. 11. Helybeli újdonságok, ápr. 18. hirdetések. 45 SZH 1874. máj. 3. hirdetések, jún. 3. Helybeli újdonságok, szept. 20, okt. 7. hirdetések. 72