A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)
Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése
Az első Szent József oltárt 1713-ban állították fel a templomban, felszentelésre azonban csak 1739-ben került sor. Az oltár mai formájában 1771-ből származik. A XX. század első felében a ferencesek múzeumában őriztek egy Szent József képet, amely elképzelhetően az eredeti, 1813-as oltárról származott. 122 Az oltár architektúrája a Szent Anna oltáréval rokon. Itt az oromzatra a puttókkal körül vett, háromszögbe foglalt Istenszem motívum került. A kép fölötti kartusban Szent József felirat olvasható. Az oltárt oldalt egy-egy térdeplő angyal szobra díszíti. Az adoráló angyalok előképéül minden bizonnyal G. R. Donner pozsonyi főoltárának angyalai szolgáltak, bár a szegedi szobrok különféleképp gesztikulálnak, egyik sem utánozza a Donner-féle konstrukciót. Viszont az angyaloknak térdeplőül pontosan olyan voluták szolgálnak, mint Donnernek a Magyar Nemzeti Galériába került ónnal ötvözött ólom angyal szobrainál. A kis Jézus a kép bal oldalán, két lépcsőn elhelyezett architektonikus képzésű emelvényen lévő párnán ül. Bal kezében egy latin kereszttel díszített országalmát tart, míg jobb kezét áldásra emeli. Az érett férfikorban lévő, de nem aggastyánként ábrázolt József ebben a pillanatban lép föl a lépcsőkre. A bal kezében tartott fehér leplet mintegy baldachinként tartja Jézus felett. A kendőnek így felvett háromszögű alakja a nézőben akár a sátor asszociációját is keltheti. József mozdulatát, ahogy a leplet fölemeli értelmezhetjük mintegy a titok felfedésének amint Jézust bemutatja a világnak. A kép emelkedettségét igyekszik érzékeltetni József szinte lebegő alakja és oranshoz nagyon hasonló tartása, valamint az ég lebegő angyal alakjai, és a sejtelmes felhős, füstös háttér. Az egész kompozíciót egyfajta fölfelé törekvés jellemzi az ég felé, az isteni szférába. Ezt a hatást elsősorban a szereplők fölfelé irányuló tekintetével érte el a kép ismeretlen mestere. A festmény jobb alsó sarkában két angyal figyeli az eseményt. A bal oldali, az alsó lépcsőfokon ülő angyal, kezében kivirágzott botot tart. A kivirágzott bot - mint Áronnál és Szent Kristófnál - a kiválasztottság jele volt. Az apokrif evangéliumok szerint a Dávid házából való összes nőtlen férfit Jeruzsálembe hívták, hogy kiválasszák Mária számára a megfelelő hitvest. Az összes bot közül csak Józsefé virágzott ki. A puttók előtt elterülő drapéria, (köntös?) előtt, a jobb sarokban Szent József attribútumai, ács szerszámok fejsze, véső, fakalapács - ismerhetők fel. Szent Anna oltár Szent Anna tisztelete Szegeden már a középkor folyamán virágzott. Szeged környékén Szent Anna kultuszának egy érdekes helyi sajátosságával találkozhatunk, ha hihetünk a néprajz tudomány ez irányú vizsgálatainak. Katona Lajos szerint ugyanis Szeged környékén a korábbi századokban Nagyboldogasszonyon Szent Annát értették, míg Kisasszony Szent Annának leányát, Máriát jelentette. 123 A Pray-kódex tanúsága szerint már a XII. század végén külön latin nyelvű miséje volt Szent Annának. Magyarországon Szent Anna kultuszát a ferencesek karolták föl. A római kalendáriumba 1481-ben vette fel Annát IV. Sixtus pápa, aki a ferences rend tagja volt. A szent július 26-i ünnepét XIII. Gergely pápa erősítette meg 1584. május 1-én. LUGOSI 1932. 61. p. Valószínűsíti Hogger János szerzőségét. 123 KATONA LAJOS 1905. 2. p. 35
