A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Adattár - Halasy-Nagy József: Summa vitae

szerzett legalább egy kis szőlőt, ha nem tanyát és a szőlőmívelés, a gazdálkodás legalább olyan fontos lett a számukra, mint az iskola. Ezért óraközi szünetekben sokkal több szó esett a tanári szobában az időjárásról, a permetezésről, szőlőnyitásról-takarásról és kapálásról, mint mély pedagógiai problémákról. Vidám névnapokkal, reggelig tartó dús vacsorákkal fűszerezett élet volt ez a halasi, amik mind háttérbe szorították a könyvet. Jellemző, hogy a 14 tagú tanári karban nem volt köztük egyetlen dr. phil. se, de volt egy kitűnő turkologusunk, Thúry József, akit éppen az én tanárkodásom első évében a budapesti egyetem Vámbéry Ármin tanszékére hívott meg, de neki is csak alapvizsgája volt és a doktorátusa hiányzott. így bizony én a harmadik egyetemi évemtől kezdve csak távhallgató voltam a budapesti egyetemen, mint valami mezei jogász és egyetemi előadást újra csak akkor hallottam, amikor már magam tartottam azt. Mégis nagy ambíciók éltettek, de amikor arról találtam szót ejteni kollegáim előtt, hogy nemcsak oklevelet kívánok szerezni, hanem leteszem a doktorátust is és utána habilitációra törekszem, szívükből jót nevettek nekik oly furcsa terveimen, mondván: elég lesz, ha 4-5 év alatt elérhetek az oklevélig és ha megokosodom, nem beszélek többé ily badarságokról... Ebben a hitükben még jobban megerősödtek akkor, mikor 1906 karácsonyán eljegyeztem a feleségemet, akivel inkább a szegénységre, mint tanyára és szőlőre számíthattam. Mégis minden úgy történt, ahogyan én hittem és akartam, s nem úgy, amint ők jövendölték. Ennek pedig szintén megvan a története. Úgy látszik, pedagógiai működésemmel meg voltak elégedve, mert az egy év leteltével állandósítottak azzal a záradékkal, hogy oklevelem bemutatásától kezdve automatikusan a rendes tanárok sorába lépek elő. Ebben oroszlánrésze volt Szilády Áronnak, a tudós halasi papnak, a keleti nyelvek és a magyar irodalomtörténet halhatatlan érdemű kutatójának, aki érdeklődéssel figyelte azokat a terveket, amiért kollegáim általában kinevettek. Thury József 1906. májusában elhalálozván még mielőtt egyetemi kathedráját elfoglalhatta volna, megüresedett a halasi gimnázium könyvtárostanári tiszte és erre Szilády a tanári karnak egy másik jelöltjével szemben az egyháztanáccsal engem választatott meg 1906 nyarán. így egy kb. 40,000 kötetes szép könyvtár őre lettem, amelynek rendezési munkája címén Thury egészen föl volt mentve a tanítás alól, s az egyháztanács engem is csupán heti félóraszámú tanításra kötelezett. Ez a könyvtár lett az én szerencsém. Beültem a csendes könyvtárba, a katalogizálással nem sürgetett senki és a heti 10-12 órai tanítás nem volt terhemre. A kollegáim nem zavartak könyvekért, mert megelégedtek a tanári szoba kézikönyvtárával, ha ugyan olvasott közülük egyik-másik, csupán néhány külső olvasó jelentkezett egy-egy Jókai vagy más regény irányában. így nyugodtan tanulhattam, készülhettem a vizsgáimra és olvashattam kedvemre. A könyvtári átalányt pedig olyan könyvek beszerzésére költhettem, amik engem éppen érdekeltek. Bizonyosan jórészt ennek a kedvező helyzetemnek köszönhető, hogy - ámbár hírét se hallottam az egyetemnek, ahol egyik barátom íratott be és íratta alá az indexemet - a lehető legelső terminuskor letettem a vizsgáimat elég szép eredménnyel: 1907. áprilisában a tanári szakvizsgát, 1907. májusában a filozófiai doktorátust, s minthogy már két és félévi tanári működést tudtam igazolni, 1907. december 11.-én a pedagógiai vizsgát, mire e naptól fogva főgimn. rendes tanárrá léptem elő. Még ekkor is én voltam a tanári testület egyetlen doktora Kiskunhalason. 219