A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Kisebb közlemények - Bálint Sándor: Reitzer Béláról

Reitzer Béláról Bálint Sándornak (1904-1980), a szegedi népélet jeles kutatójának e posztumusz írása fölkérésemre készült, Reitzer Bélával kapcsolatos kutatásaim megkönnyítésére. Bálint Sándor a cikknek eredetileg csak bő vázlatát írta le, ajelen - végső - szöveget 1976. február 16-án gépbe mondotta, majd a legépelt szöveget átolvasta, javította s aláírta. Mivel ez a kis írás Bálint Sándor kevés emlékező írásainak egyike, úgy vélem, kár volna kéziratban hagyni. - L. A. Reitzer Bélával a 30-as évek legelején ismerkedtem meg. Már nem emlékezem, hogy egyik legjobb barátja, Ortutay Gyula révén-e, vagy Imre Sándor pedagógiai szemináriumában. Nyúlánk, pápaszemes, megjelenésében igen rokonszenves fiatalember volt. Bár jogot hallgatott, a műveltség globálisan érdekelte. Ezért a bölcsészeti karon rendszeresen hallgatta Marót Károly etnológiai jellegű előadásait. Imre Sándornak óráira, szemináriumába is rendszeresen eljárt. A pedagógus Imre Sándor puritán erkölcsiségével, nemes, abban a korban annyira ritka elvi következetességével, humanista magatartásával kis közösséget vonzott maga köré. Számosan hallgatták a város művelt társadalmából is, főleg olyanok, akiknek az akkori időkkel szemben nagyon jogosult emberi, és erkölcsi fenntartásaik voltak. Ilyen volt Tettamanti Béla későbbi professzor, Joó Tibor későbbi kulturfilozófus, aki Budapest ostroma alatt bombatámadás áldozata lett, jómagam, továbbá egy pénzügyigazgatósági főtisztviselő, egy jobboldali orientációjú főmérnök, Baranyai Erzsébet gyermekpszichológus, igen sok végzett, de származása miatt elhelyezkedni nem tudó hallgató. Emlékezem rá, hogy egyik egészen kiváló tanítványa Freund Ibolya jobb híján Angliába emigrált, ahol házvezetőnő lett. Imre nevezetes progresszív szellemű munkája (A nevelés sorsa és a szocializmus) inspirálta Reitzert a proletárnevelés kérdéseiről szóló kutatásaiban, illetőleg később megjelent művében. Természetesen a témát igen sokszor megbeszélték egymással, Imre fiatal barátjában nagyra becsülte a kezdeményezést. Többször megfordultam Reitzer Béla szüleinek újszegedi, Tisza-parti otthonában is. Édesapja vállalati főtisztviselő volt, ma is élő édesanyjának pedig kis, választékos igényű iparművészeti boltja volt az Aradi (Hugo Victor) utcában. Művelt, csöndes, befelé élő, kiváló nevelő érzékkel megáldott emberek, akiknek mindenük volt két gyermekük, Béla és András. Nagy gonddal irányították őket. Nyelveket sajátítottak el. Béla angol nyelvi tudásával jó szolgálatokat tett jogászkollégájának, Erdei Ferencnek, akinek számára angol és amerikai szociológiai műveket fordított. Zenét is tanultak. Béla jól zongorázott, de tudományos érdeklődési köre a további haladástól elvonta. Halálig megmaradt finom, műértő zenebarátnak. A 30-as évek nagy szegedi hangversenyein, így Bartók több koncertjén, operaelőadásain mindig találkoztunk. Öccse, András nagy hegedűs-ígéret volt, komoly művésznek indult. Szép sikerrel adott Szegeden önálló hangversenyt, de pályáját a politikai események derékba törték. Számos emlékezetes, szép zenei élményem fűződik otthonukhoz. András egy Szegeden nyaraló, fiatal zongora szakos diákrokonának kíséretével többször eljátszotta kedvemért Mozart csodálatos A-dur hegedűversenyét. Reitzerék otthona, újszegedi kis családi háza nemes ízléssel volt berendezve: szép, válogatott bútordarabok, szegedi modern festők: Nyilasy, Károlyi Lajos, Szőri József, 203