A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Kisebb közlemények - Botka Ferenc: Brachfeld Olivér két levele Déry Tiborhoz

Brachfeld Olivér két levele Déry Tiborhoz (Barcelona, 1934-1935) A méltatlanul elfeledett Barchfeld Olivért (Bp., 1908 - Bogota, 1975), bár a lexikonok jegyzik egy-egy életszakaszát,

1 nem árt bemutatnunk az olvasónak. A budapesti egyetemen 1930-ban végzett tanár kalandos életutat járt be. Már egyetemi tanulmányainak egy részét is külföldön - Párizsban és Bécsben - végezte, s friss diplomásként sem sokat tartózkodott szülőhazájában. 1932-ben még Budapesten hírlapíróskodik - a liberális Újság közli időnként tárcáit -, de hamarosan Spanyolországban találjuk. Remekül megtanul spanyolul és katalánul, sőt egy katalán nyelvű folyóiratot, a Miradort (Kilátó) is szerkeszti, mi több: a harmincas évek közepén a barcelonai egyetem tanára lesz. Közben fáradhatatlanul fordít; többek között ekkor szólaltatja meg spanyolul - több kiadásban - Zilahy Lajos Halálos tavasz című regényét. A vesztes polgárháború után Párizsba, majd Dél-Amerikába emigrál. Élete alkonyán egy Spanyolországban megjelent kötetben (1957) összefoglalást készít a magyar történelemről. A címben jelzett két levél igazi főszereplője azonban nem ő, hanem a címzett, aki ekkor, a harmincas évek közepén dolgozott élete egyik főművén, A befejezetlen mondaton; s a trilógia középső részének ideális, világtól elszigetelt megfogalmazására a ma már közismert üdülőszigetre, Mallorcára utazott. Itt hét hónap alatt be is fejezte a kitűzött feladatot. Brachfeld levelei ezzel az úttal kapcsolatosak. Déry Barcelonán keresztül közelítette meg a Földközi tengeri szigetet, amely akkor Európa csendes s kifejezetten olcsó zugának számított (legalább is az érkezés idején: 1934 októberének utolsó napjaiban). S ha már eljutott Spanyolhon egyik legnagyobb városába, írónk nem siette el a továbbutazást. Néhány napot Barcelonában, töltött, hogy ismerkedjen az új körülményekkel, s összegyűjtse a német emigráció friss híreit. Hiszen: Hitler már közel két éve uralmon van Berlinben, s a baloldaliságuk vagy faji hovatartozásuk miatt veszélyeztetettek egyre nagyobb számban keresnek Európa déli részében biztonságot. (így például a Dérynék írt levélben említett hölgyismerős is, akivel írónk 1932-ben, a berlini antifasiszta megmozdulások során kötött ismeretséget.) A nagyregény első kötete tehát kész. Gépiratát Déry hozza is magával, a közelmúltban írt néhány novella kíséretében. Részben, hogy tovább dolgozzon rajtuk, részben, hogy megkísérelje spanyol fordíttatásuk, hiszen anyagi lehetőségei meglehetősen szerények. A mallorcai alkotóút költségeit havi 120 + 40 forintból kellett kigazdálkodnia - Szilasi Vilmos, az ismert filozófus és felesége, illetve egy irodalomszerető nagynéni jóvoltából.

2 Brachfeld Olivérhez írónk ezügyben: fordítások és jókapcsolatok reményében fordult. E leveleket ugyan nem ismerjük, de a rájuk adott válaszok, amelyeket a Petőfi Irodalmi Ld. GULYÁS PÁL: Magyar írók élete és munkái. Ill.köt. Bp., 1941. - Magyar életrajzi lexikon. Szerk. KENYERES ÁGNES. Bp., 1981. - NAGY CSABA: A magyar emigráns irodalom lexikona. 1. köt. A-G. Bp., 1990. A szigeten töltött hét és fél hónapról írt naplójegyzeteket Mallorcai „szép napok" címmel tettük közzé: ItK 1997. 4. sz. 400-417. 199