A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)
Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése
templomba egy, már a hívők körében régóta nagy tiszteletnek örvendő csodatévő képet amelyet esetleg különböző viszontagságok miatt menekíteni kellet eredeti helyéről igyekeztek szerezni a templom építtetői. Ezt a lehetőséget az alsóvárosi templom esetében sem zárhatjuk ki. Ez a gondolat már a XVIII. század közepén foglalkoztatta a templom múltja iránt érdeklődőket. így Telek József nagy műveltségű ferencrendi atyát is. 1740. decemberében kezdte meg a templom „História Domus"-át írni. 59 A IV. articulusban ez olvasható: „A főoltár üveg alatt elhelyezett s Havi Boldogasszonyról nevezett csodatévő képének korát vagy vissza kell vezetnünk magának a templomnak korába, melyet Hollós Mátyás, Magyarország dicsőséges királya, a bosnyák törökök felett 1465-ben szerzett győzelmeinek emlékére uralkodásának elején Havi Boldogasszony élnem évülő tiszteletére emelt és gyöngyökben dúsgazdag palásttal [ez a Mátyás király féle miseruha] ajándékozott meg, amikor is, azelőtt nem ismert híres művészek állottak Magyarország bölcs fejedelmének szolgálatában, - vagy bizonyára hitelt kell adnunk a nép ajkán élő hagyománynak, melyet némelyek még ma is tartanak, mely szerint ez igen értékes kép Csanádról került ide vagy ama csanádi konventünkből 1552-ben ide a török zsarnokság elől menekült, rendi testvéreink révén, vagy más Mária tisztelők útján a csanádi, Szent Györgyről nevezett székesegyházból, melyben Szent Gellért ideje óta volt Nagyboldogasszonynak igen jeles képe, melyre nézve ugyancsak Szent Gellértnek életírásiban a következők állnak szórólszóra: E templomban a Nagyasszony tiszteletére elég tekintélyes oltárt emelt s eléje arany füstölőt állított, melynek szolgálatára két idős korú férfit alkalmazott, akik állandóan virrasztottak, nehogy csak egy órára is szüneteljen a tömjénfüst. - Hogy e két vélemény közül melyik érdemel hitelt, - én egyikre sem merném mondani, hogy igaz." 60 Szűz Mária e képéről a História Domus nem szolgál további információval. Mint látjuk már Telek József a XVIII. század közepén sem volt bizonyos a szegedi kegykép csanádi származásában. 1493-ban a Szentszék a Szent Gellért monostor javait a csanádi püspökséghez csatolta, míg az apátsági monostort és a templomot a ferenceseknek adományozta. 1514-ben a Dózsa-féle paraszthadak feldúlták a templomot, ekkor veszhettek 58 TAMÁS PÉTER 1948. 59 • „História Domus vetustissimi Conventus Szegediensis Ord. Min. stricte observantium S. P. N. Francisci, Provinciáé SS. Salvatoris" IV. Articulus „De imagine Thaumaturgae B. M. V. ad Nives" „Aetatem Thaumaturgae Imaginis Sacratissimae Virginis ad Nives, quae in ara maiori vitro clausa colitur, aut traducere necesse est ad aetatem ipsam Basilicae, quam gloriorus Rex Hungáriáé Mathias Corvinus, parte a. 1465. de Turcis Bosniacis victoria, in exordio sui imperii, ad perennem honorem illibatae Deiparae ad Nives erexit ac geniunis praediviti paludamento dotavit, cum sub id temporis, antae vix visi, célèbres artium Magistri, sapientissimo Principi in Hungária paruerint, aut certe traditioni vulgi celendum érit, quae hodiedum apud nonnullos tenet, Imaginem hanc gratiosam Csanadino isthuc fuisse illatam, seu per Fratres nostras, ex Conventu Csanadiensi ob tyrannidem Barbari Szegedinum anno 1552. transmgientes, seu per alios Marianos clientes ex Ecclesia Cathedrali S. Georgio sacra in qua a temporibus D. Gerardi celebratissima habebatur Imago illa Magnae Matris, de qua in vita eiusdem Sancti, haec de verbo ad vestum annatantur: „In qua Ecclesia magnae Matris Domini sat venerabilem asam erixit, ante quam thuribulum aureum fixit, cuius ministerio duos provectae aetatis homines adhibuit, qui iugitur ibi vigilarent, quateneus ne ad unam horam, odor thimiamatis abesset." Detur sua cinque opinioni probabilités, ego neutram, ut veram, asserere ansim." 19
