A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

Mátyás király garasain tűnt fel. Ezt a hagyományt követték II. Ulászló és II. Lajos aranyforintjai. Ettől kezdve több évszázadig hagyomány maradt, hogy a Patrona Hungáriáé alakja díszíti a magyar királyok pénzérmeinek egyik oldalát. 4 A Napbaöltözött Asszony alakja Újlaki Miklós boszniai király (1471-77) dénárjain jelent meg.

35 1500 körül a magyarországi ötvös művészetben is elterjedt - a gyöngyösi Szent Bertalan templom kincstára egyik úrmutatójának tanulsága szerint - Mária ábrázolásának szóban forgó típusa.

36 Érdemes megemlíteni, hogy az alsóvárosi templom gyűjteményében őriznek tizenhat kis méretű fametszetet, valószínűleg a XV-XVI. század fordulójáról.

37 A megmaradt metszetek eredetileg egy nagyobb sorozat részei lehettek, melyeket a ferencesek az eretnek tanok ellen, a hit megújítása érdekében propagandisztikus célzattal használtak fel.

38 A legtöbb ábrázolást latin nyelvű magyarázószöveg kíséri. Az egyik képen a Napbaöltözött Asszonyt ábrázolta a metsző. Ez az ábrázolás

39 mintegy foglalata a római katolikus mariológiának, hiszen a teljes Máriára vonatkozó tanítást a Szeplőtelen Fogantatástól a megdicsőülésig kifejezi. Az obszerváns ferences mozgalomnak mintegy szimbólumává magasztosult Máriának jelen ábrázolása, hiszen mind az eretnekség, mind a pogány (török) elleni harcban zászlójukra tűzhették ezt az ábrázolás módot. A ferences teológia már Duns Scotus óta különleges figyelembe részesítette a szeplőtelen fogantatás tanát. A VIII. századtól a keleti egyházban Mária menybemeneteleként értelmezték a Jelenések Könyve Napböltözött Asszonyáról szóló víziót. Nyugaton Szent Bernát volt az első, aki hasonlóan értelmezte ezt a jelenetet. Szöllőssy Ágnes szerint: „Kiindulva abból, hogy Mária mentes volt az áteredő bűntől, így annak következményétől, a haláltól is, a mennybevétel igazsága teljes megalapozottságot nyert. Innen tehát a formai egyezés a késő középkori Mennyekbe felvett királyné (Assumpta), Mennyországnak királynéja (Regina coeli), Angyalok királynéja (Regina angelorum), Istennek Szent Anyja (Mater Dei), Makula nélkül való Anya (Immaculata) Mária-képek között, amelyek mind a napba öltözött asszony jelvényeit hordozzák".

40 A kultusz teológiai megalapozása a Baseli zsinaton történt. 1439. szeptember 17-én a 36. ülésen Mária Szeplőtelen fogantatását hitcikkellyé emelték. IV. Sixtus pápa (147134 Soós FERENC 1998. 32. p., Soós FERENC 1995. 3. p. 35 Soós FERENC 1988.17. p. Az Úrmutató magyar, nagyszombati műhely terméke 1500 körül. IS mesterjegy. Aranyozott ezüst, kalapált, öntött. XVIII. századi pótlásokkal. Négy kép a Tízparancsolatot mutatja be: Istennek nevét hiába ne vedd, Tiszteld szüléidet, Ne ölj, Felebarátod házát ne kívánd. Három kép a bűnöket állítja pellengérre: Fösvénység, Bujaság, Gőg. Öt metszet a szentek tiszteletére és az ünnepek megünneplésére figyelmeztet: Szt. István protomártír, Szt. János evangélista, Aprószentek, Nagyszombat, Karácsony. Az egyik kép Jézus keresztre feszítését ábrázolja. 38 BÁLINT S. 1975. 34. p. 39 Mária ikonográfiával foglalkozó jelentősebb feldolgozások: D'ANCONA, M. L. 1957., HENZE, С 1948. A Napbaöltözött Asszony ikonográfiájára vonatkozólag: BURGER, L. 1937., VETTER, E. M. 1958/59. 40 SZÖLLŐSSY ÁGNES 1991.18. p. 13