A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Lengyel András: Tömörkény István hatvannyolc levele

a kisebb baj, de a lábamszárát megütöttem a lépcsőélbe s azon éjfélre kiütött az izomgyulladás. Azóta nem aludtam, állandóan borogatni kell. Holnapra rendben leszek, talán délutánra is, de ez nem bizonyos s nem is jó vele experimentálni, mert könnyen beáll a nehezebben gyógyítható visszaesés. Jártam már úgy, hasonló bajjal. A czikket elintézem. Kérlek, nehogy a Krúdy írását közöljétek! Üdv. Pista Autográf, jelzete: MFM Ir.gyűjt. (Csongor Győző kéziratgyűjteményéből.) A levél keltezetlen, csak a Krúdyra való utalás ad némi támpontot. Krúdy Gyula ugyanis 1914. március 24. és ápr. 3-a között Szegeden tartózkodott, a Móra szerkesztette Szegedi Napló április 3-án Mai témák с rovatában adott hírt az író szegedi tartózkodásáról, s ekkor közölte Krúdy A felvidéki utas с elbeszélését is (vö. PÉTER LÁSZLÓ: Szegedi örökség. Bp. 1983. 307-308.). Ha Krúdy írása, amelynek közlése ellen Tömörkény tiltakozott az ekkori szegedi látogatással függ össze (s nem valamely másik, postán küldött tárcájával), akkor ez a levél április 3-a előtt, talán éppen 2-án született. Ezt erősíti, hogy Tömörkény kérése („Kérlek, nehogy a Krúdy írását közöljétek!") félreérthetetlenül a szerkesztőnek szólt, márpedig Móra 1913-tól volt a Szegedi Napló főszerkesztője. Nem lehetetlen azonban, hogy ez a levél az 50 éves Tömörkényt köszöntő Krúdy-cikkel (Tömörkény István. Magyarország, 1916. márc. 25. 7.) függ össze, s Tömörkény, szerénységből, voltaképpen az őt köszöntő cikk Napló-beli átvételét hárítja el. Ez esetben a levél 1916. márc. 25-én vagy 26-án íródott. Ez a második verzió látszik valószínűbbnek. A címzettről Id. a 8. sz. levél jegyzetét. nyitásra bemenni: közös munkahelyükre, a kultúrpalotába; a könyvtár 10 órától volt nyitva. - a sötét kapualjban elestem: ez a baleset alighanem italos állapotban érhette az írót. - experimentálni: kísérletezni. - a czikket elintézem: a Szegedi Napló soros vezércikkét (ezeket Móra és Tömörkény fölváltva írta). - Krúdy: Krúdy Gyula (1878-1933) író, a magyar próza egyik klasszikusa; Tömörkény művészetének méltánylója, nekrológot is írt róla. 51 Bokor Adolfnak A családi ünnephez gratuláczióját küldi 28/V Tömörkény Autográf, a Városi Múzeumot ábrázoló képeslapon. A postabélyegző kelte: [1]9Í4. máj. 29. A levelezőlap címzése: Тек. I Bokor Adolf úrnak I Szeged / Szegfű utcza. Jelzete: MFM Ir.gyűjt. 61.110. A címzett, Bokor Adolf (1860-1932) gyógyszerész, „a szegedi kereskedőtársadalom és a közélet egyik, ismert népszerű és mindenütt becsült vezetőalakja". Tiszaföldváron született, gyógyszerészdiplomáját Budapesten 1884-ben szerezte, ezt követően került Szegedre. (Vö. Bokor Adolf kedden éjszaka meghalt. Délmagyarország, 1932. márc. 9., Id. még: Nagy részvéttel temették el Bokor Adolfot. Délmagyarország, 1932. márc. 11.) a családi ünnephez: Nem adott róla hírt a Szegedi Napló. 131