A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Lengyel András: Tömörkény István hatvannyolc levele

országutakon - Pösze kitűnő turista, ötödfél órás kódorgás meg se kottyan neki - útszéli csárdákba, akármilyen kurta is, be-benézek, tisztesség okából serbo-bosnyákul beszélvén: mindenütt magyarul felelnek vissza. Volt aki rám is szólt: Dejszem uram, magyar vagyok én is. Julián-iskola is van itt, 2 tanítóval, 400 gyerek jár bele. S a bosnyák határ csak 1 1/2 óra. 28 és 30 között érünk haza. Akkorra Emmáék is bejönnek a tanyáról. Van még 400 koronám, ez körülbelül elég is lesz, de mert nem szeretek idegenben pénz nélkül lenni, kérlek küldj a nálad lévő pénzből 200-250 koronát. Minden ezután való kiadásommal tisztában vagyok, csak azt nem tudom, mit kell majd az orvosnak fizetni. Dr. Breitwieser igen derék magyar orvos (a fürdő tíz orvosa közül nyolcz magyar). Most azon tanakodik, hogy a csúzom nem-e öröklött baj? Mondtam neki, kérdezze meg a kultúrpalota ablakait. A csúz egyébként őrülten szaladgál a balkaromban s nincsen az a félóra, hogy ne volnának folyó ügyeim. Ezek a doktor szerint a föltétlenül biztos gyógyulás szimptómái. Most ráérek elolvasni a Napló vezérczikkeit is. Nem is tudtam, hogy mink ilyen jó vezérczikkeket szoktunk írni. Csikynek mi volt a véleménye a nagy botrányról? Mindnyájatokat üdvözöl Villa Bellevue 17/VII. Pista Autográf, a Szegedi Napló fejléces levélpapírján. Jelzete: MFM ír.gyűjt. 55.809. Hiányosan keltezett; datálásához a kiindulópontot a levélpapír jelenti, amelyen Vass Géza, a Szegedi Napló felelős szerkesztőjeként szerepel. Vass ugyanis 1907. június 2-ától 1910. augusztus 8-áig volt a Napló felelős szerkesztője. Tömörkény levele tehát 1907 és 1910 között íródhatott. A levélben emlegetett fürdőkúra ezen időhatáron belül 1910-re helyezi a megírás időpontját, Tömörkény ugyanis 1910 nyarán járt fürdőn. Byll [Ballá Jenő] Együtt hárman című írása, amely tulajdonképpen egy fiktív mennyországi beszélgetés leírása, 1910. aug. 14-én jelent meg a Szegedi Naplóban. Ebben Tömörkényről a következő párbeszéd olvasható (az átkötő szöveget elhagytam): „Ad vocem: Pista. Mit csinál az öreg?" „Dolgozik. Mit csinálhatna egy újságíró egyebet? A múlt hónapban fürdőben járt, jót tett neki. " „Elhagyta volna Szegedet? No Béke, megfordult odalent a világ sora." A levél kelte tehát: 1910. júl. 17. Megírásának helye: Lipik. (A hely meghatározásához Id. a 34. sz. levelet és jegyzetét.) A kúra: a levél utalásaiból következtetve Tömörkény ekkor nem tüdőbajára, hanem ízületi problémáira keresett gyógyulást. Vö. a 34. sz. levelet is. -Jóska bátyám: Steingassner József. - Pösze: lánya, Tömörkény Erzsébet. - Amit Bécsben láttam: katonaként; katonaidejének második évét (1890-91) Bécsben szolgálta le. Erről ld. PÉTER LÁSZLÓ: Tömörkény világa, 50-68. - serbobosnyákul: szerb-bosnyák keveréknyelv; Tömörkény katona korában sajátította el. -Julián iskola: a Széchenyi Béla gróf kezdeményezésére 1904-ben létrehozott Julián Egyesület fönntartotta iskola; célja a Szlavóniában, Horvátországban, Boszniában és Hercegovinában élő magyarok, valamint a magyar folyami hajósok „nemzeti és kulturális gondozása". Ügyvezető igazgatója a szervezetnek Klebelsberg Kunó gróf volt. (Révai Nagy Lexikona 11:69-70.) - Emmáék: Tömörkényné Kiss Emma, valamint a „fiú", Tömörkény László. - a tanyáról: az apósa tulajdonában lévő Sebőkhögy-ről. - Dr. Breitwieser: Breitwieser Hinko orvos, szerepel a horvátországi és szlavóniai orvosok 1910. évi jegyzékében. (Szállási Árpád közlése.) - kérdezze meg a kultúrpalota ablakait: az 1896-ban emelt épület ablakai minden jel szerint rossz konstrukciójúk voltak; Tömörkény is, Móra is sokat 122