A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Lengyel András: Tömörkény István hatvannyolc levele

Autográf, jelzete: MFM Ir.gyűjt. 58.10. A címzett, Reizner János (1847-1904) ügyvéd, Szeged al-, majd főjegyzője (1872-75, 1875-82), megalakításától (1881) a Somogyi-könyvtárnak (majd a könyvtáron belül megszerveződő városi múzeumnak is) az igazgatója; ekkor Tömörkény hivatali főnöke. Elsősorban helytörténeti munkássága jelentős, egyebek közt megírta Szeged történetét, a „Reizner"-t, ami ma is forgatott alapmű. a doktort: nem tudjuk, ki volt Tömörkény orvosa; talán már ekkor is Kőhegyi Lajos (1853-1924) kezelte. - salicylratvan: a szalicilsav valamelyik származéka, pl. nátriumszalicilát, amely valóban por alakban került forgalomba, esetleg aszpirin, amely már ekkor is igen elterjedt gyógyszer volt. - codein: a morfin monometilétere, egyik alkaloidája az ópiumnak, hatása hasonló a morfinéhoz, de annál gyengébb. Főleg köhögési inger csillapítására használták. 6 Reizner Jánosnak Igen tisztelt igazgató úr! Csak ceruzával írhatok, a doktor határozottan megtiltotta az ágyból való fölkelést. Köszönöm szíves érdeklődését a betegségem lefolyása iránt, a baj ma így áll: fölülről térdig már alig van olyan baj, amit betegségnek tarthatnék, de térden alul az összes izületek fájnak s különösen mindkét lábszárcsont. A doktor belsőleg salicylt külsőleg háromféle kenőcsöt alkalmaz, a codeint, mert a köhögés s a tüdő megtámadtatása szerencsére igen gyorsan elmúlt, már abbahagyta. Gyógyszernek különben ő maga is csak az ágybéli állandó s egyenletes meleget tartja, ez okból még a szobában való föntlételt is eltiltotta. Azzal fenyeget, hogy, ha nem tartom be a szabályt, ízületi csúzt kapok s fekhetek benne fél esztendeig. Mégis, úgy gondolom, csak pár nap kérdése már az egész s úgy remélem, a héten még egészséges leszek. Nagyon sajnálom a kubikosoktól való elmaradásomat, de hát más mindentől is el­maraszt ez a baj. Pestre sem bírtam, mióta itthon vagyok, csak egy sort is dolgozni. Most kínlódok egy tárczán - plajbásszal (olyan is lesz az). A fotográfiák pompásak, a szakállas Kozma talán kevésbé typus, de a másik három különösen alkalmatos, legkivált Vecsernyés s a puha papirosú névtelen. Szívességét köszönve, vagyok tisztelettel kész szolgája Szeged, 1900. nov. 20. Tömörkény István Autográf, jelzete: MFM Ir.gyűjt. 58.9. A címzettről ld. az előző levél jegyzetét. a kubikusoktól való elmaradásomat: November 8-án Szeged város jegyzője fölkérte Reiznert, illetve a vezetése alatt dolgozó intézményt, hogy „a Tisza szobor elkészítéséhez szükséges néhány eredeti szegedi típusú kubikus fényképét sürgősen szerezze be, illetve azokról a kezeinél levő előleg terhére fényképet készíttessen s azokat dr. Lázár György úr kezéhez sürgőssen juttassa el." (Somogyi-könyvtár irattára.) Reizner, aki e munkában nyilván számított Tömörkényre, az író betegsége miatt végül egyedül intézkedett. Az elkészült képeket november 22-én küldte meg Lázárnak: „kubikusok - írta ekkor - mint magad is jól tudod, ilyenkor távol vannak és csak a fagy hajtja őket haza. Csak véletlenül akadtam egy keresztül utazó bandára, melyben szegediek és vidékiek 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom