A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 2. (Szeged, 1999)

Nátyi Róbert: A Szeged-alsóvárosi templom barokk berendezése

közkedveltségnek örvendett, s mint példánk is mutatja helyenként igen sokáig fent maradt.

13 A szabadon álló főoltár alsó szintjén, két oldalon ajtókat helyeztek el. Mária ünnepeken, új hold vasárnap kor és búcsúk idején, amikor az oltárkerülés, offertórium járás még liturgikus hagyomány volt a hívek háromszor körüljárták az oltárt.

14 Az oltár első szintjén, a két szélen féloszlopokkal keretezett, félköríves záródású fülkékben Szent Gellért és Szent Mór szobrai helyezkednek el. Beljebb a kegykép két oldalán csavart oszlopokkal keretezett kagyló motívummal záródó fülkékben Szent László és Szent István királyok alakjait faragta ki a szobrász. Az első szint gerendázattal és félköríves timpanonnal záródik. A párkányzat felett, a második szinten egy - egy posztamensen Szent József és Szent Imre herceg alakjai ismerhetők fel. A második szint közepén nyolcszögletű keretben a Mária betűmonogram két oldalán hasonlóan az alsó szint csavart oszlopokkal körülvett fülkéihez, Szent Rókus és Keresztelő Szent János látható. Mellettük kívülről a ferences szentek Páduai Szent Antal és Szent Ferenc nyertek elhelyezést, az első szint külső csavart oszlopaival egy vonalba. A harmadik szinten van a felhőktől és angyaloktól körülvett jellegzetes istenszem motívum, mely az alsóváros és környéki un. napsugaras házak oromzatán él tovább. Két föliratos tábla is található az oltáron: az alsó kartusban közvetlenül a kegykép fölött az „Auxiliatrix Szegediensis" olvasható. A felső fölirat arról tudósít, hogy az oltár 1720-ban készült el, s utoljára 1885-ben restaurálták. A felirat tévesen teszi az oltár fölállítását 1720-ra, hiszen azt 1713-ban állították föl. Szegedi Kilitnél valóban található egy adat, mely szerint az oltárt csak 1720-ban festették ki, és aranyozták.

15 Az oltár első restaurálására 1780-ban vagy 1781-ben került sor: „1780-ban ismét megujítatott ezen főoltár s némi változtatások is történtek rajta oly módon, hogy legfölül állottak a Szent Háromság képe vászonra festve és Szent Mihály főangyal szobra, amazt a moly végkép elörlötte, s e két darab semmi tekintetben sem ülvén össze, mindkettő helyett a 'Gondviselés' jelvénye tétetett föl az oltár csúcsára. Egy alantabb kivájt körben állott Szent György képe szintén megrongálva, e helyett a Mária név egy darab betürakatban illesztetett. Végre a tabernaculum két oldalán a Szent Péter és Pál apostolok helyett két cherub szobor állitatott."

16 1823-ban látták el az oltárképet aranyozott kerettel, és a bécsi császári tükörgyárból kapott üveggel fedték le. 1885-ös restaurálás során a festéseket újították fel. 1918-ban pedig az oltár régi tabernákulumát cserélték ki.

17 A 16 méter magas és 10 méter széles főoltár fenyőfából és hársfából készült. Az oltár szobrait általában Graf Antal munkáinak tartják, de az oltárral foglalkozó irodalom az egyes részletek kérdésében nagyon különböző véleményeket hangoztat. Rados Jenő Magyar oltárokról készített összefoglalásában csak a retablót tartja Graf munkájának. A hazai barokk szobrászat egyik legalaposabb ismerője Aggházy Mária csak esetlegesen sorolja be a főoltárt Graf Antal oevrjébe. Szeged négy kötetes történetében Nagy Zoltán azt állítja, hogy még az oltárszobrokat is Graf Antal faragta a XVIII. század hatvanas 13 BARANYAI BÉLÁNÉ 1975. 333. p. 14 BÁLINT SÁNDOR 1983. 86. p. 15 SZEGEDI A. KILIT 1862. 50. p. 16 SZEGEDI A. KILIT 1862. 50. p. Heks Nándor István szegedi ötvös munkája az Urvacsorát ábrázoló új tabernákulum. 9