A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Péter László: A jezsuiták Szegeden

ruk. Kassa visszatérése után, 1940-ben, a filozófusokat a szlovák jezsuiták ottani diákotthonába vitték, és csak 1945 nyarán hozták újra vissza. A Kálvária u. 1. sz. házban maradt négy-öt rendtag a templom szolgálatára. A második és harmadik emeletet bérbe adták, részben olyan papoknak, akik nem plébánián voltak beosztva, hanem iskolában hittanárok. Laktak ott továbbá egyetemi hallgatók, akik nem fértek be a Szent Imre Kollégiumba. Bíró Ferenc házfőnöksége idejére esett az akkor még beépítetlen Új-Somogyi-telepi részen „Fodor Julcsa tanyájának", pár holdnyi gazdaságának megvétele, átalakítása, bővítése pihenőhelyül a rendtagok számára. Ez volt a szegedi jezsuiták emlékezéseiben sokszor emlegetett nyaraló, villa (Acél u. 1. — Ma öregek szociális otthona.) „Ha kánikula volt, vagy hóvihar, mégis minden csütörtökön ki kellett mennünk a [rend]ház[nak] városon kívül fekvő nyaralójába, ahova tankönyvet még csak kivinni sem volt szabad, hanem ott sportoltunk, énekeltünk egész nap, és este vidáman jöttünk haza."

7 A kertben hol rózsák teremtek, hol paradicsom. Gondozója, Fr. Kiss János (1879-1974) egyszer oly bő permetlével locsolta meg a hetven őszibarackfát, hogy mind kipusztult.

8 Kápolnát is emeltek; Varga László vasárnaponként ott gyűjtötte össze a környék szegényeit, földműveseket, gyári munkásokat és családjaikat. Később — amíg az egykori érdi novíciusházat vissza nem szerezték — itt volt a KALOT első — még csupán háromnapos — népfőiskolája. „A nagy aulában szalmazsákokon aludtak, és az ebédlőben voltak az előadások."

9 Az 1927. évi szegedi címtár szerint akkor a házfőnök Bíró Ferenc, a rendi bölcsészeti főiskola igazgatója Resch Ferenc volt. A Szeged monográfia szerint tanár Komárik István (1855-1940), Lányi Ede (1881-1950) és Resch Ferenc. Házgondnok {minister) Elsasser Gyula (1879-1958). (Róla írta Nagy Töhötöm: „oly bőkezűen mért mindent — soha olyan jól nem étkeztünk, mint az ő vezérsége alatt —, hogy három év múlva teljesen csődbe juttatta a házat").

10 A filozófusok száma 26, a segítőtestvérek (fráterek) száma négy. „A rend papi tagjai alkotmányuk értelmében lelkipásztorkodással igen intenzíven foglalkoznak nemcsak a városban, hanem Szeged környékén is. Két egyesületükben férfiak, nők, egyetemi hallgatók és hallgatónők, iparos ifjak, középiskolás ifjak különösebb lelki gondozásban részesülnek. A Gyöngy utcai kis kápolnájuk kedvelt ájtatossági helye a híveknek."

11 A kápolna mellett épült föl főként Bús Jakab buzgólkodása révén 193 l-ben a Szent József templom (Gyöngy, ma Dani u. 3.).

12 Ezt püspök a kánoni (konszekrálási) szabályok szerint nem szentelte föl, mert házak közé, fal mellé épült, nem lehetett körüljárni; csak megáldották (benedikálták). 1927. november 13-án a Rómában székelő P. Generális rendeletére helyet cserélt Bíró Ferenc és Csávossy Elemér: Bíró Ferenc lett a provinciális, Csávossy a szegedi rektor. Budán, Zugligetben ugyanebben az évben fölépült a lelkigyakorlatos és újoncház, a Manréza (Labanc út 57. — Ma a határőrség országos parancsnoksága)

13

. Érdről ide köl7 Nagy Töhötöm: i. m. 61. 8 Uo. 84-85. 9 Uo. 108. Vo. Boros Lajos: A magyar népfőiskola-mozgalom. Gödöllő, 1944. 17. - Farkas György: A KALOT-mozgalom és népfőiskolái. Érd, 1992. 25. 10 Uo. 9, 81. 11 Szeged, i. h. 12 Csanád egyházmegye jubileumi évkönyve. 1980. Szerk. Szilas József. Szeged, 1980. 105. 1950-1989 közt egyházmegyés papok szolgáltak benne; most újból jezsuiták. 13 Ebbe a spanyol városba vonult vissza Loyolai Szent Ignác, és írta meg lelkigyakorlatos könyvét. 11