A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Péter László: A jezsuiták Szegeden

tözött a novíciátus. Csávossy Szegedről már 1928 augusztusában a rend kalocsai gimnáziumába ment főprefektusnak (tanulmányi felügyelőnek) és tanárnak. Utóda, házfőnök és rektor Lányi Ede lett. Nagy Töhötöm (1908-1979) 1928 őszétől jött Szegedre filozófiát tanulni. 1929 őszétől három évig Szegeden tanulja a teológiát Őry (1942-ig Wächter) Miklós (1909-1984) és Mócsy Imre (1907-1980). 1930-ban a szegedi címtár szerint házfőnök, igazgató {rektor) és bölcselettanár Lányi Ede, házgondnok Elsasser Gyula,.a retorika tanára Bús Jakab, bölcselettanár Resch Ferenc, hitszónok Csák Boldizsár (18921970), lelki igazgató {spirituális) Fiedler Lipót. Róla írta Bagaméri József (1903-1973), akkori filozófushallgató: „A szegedi rendháznak az 1930-as években [Resch Ferenc, Lányi Ede és Bús Jakab mellett] a negyedik jellegzetes személyisége Fiedler Lipót volt. A megtestesült aszkézis. Talán sohasem lakott jól életében." Resch Ferenc régi vágya teljesült 1933-ban: Kínába mehetett misszionáriusnak. Ott is hunyt el.

14 2 1930. szeptember 30-án az új Dóm téri épületben, a püspöki palotával egybekapcsolva megnyílt a szegedi egyházmegyeközi hittudományi főiskola. Glattfelder Gyula (18741943) megyés püspök a tanítással a jezsuitákat bízta meg. Az első igazgató {rector) Lányi Ede lett; kormányzó {régens) Müller Lajos

1 ; lelki igazgató {spirituális) és liturgiatanár Hunya Dániel; tanulmányi felügyelő {prefektus) és az egyháztörténet tanára Siska Árpád István; az erkölcstan és a retorika tanára {moralista) Bús Jakab. Fiedler Lipót dogmatikát, Resch Ferenc filozófiát, Szentiványi Róbert (1880-1961) biblikumot, Kapossy Gyula (1899-1970) egyházi éneket. Ez utóbbi kettő egyházmegyei pap volt. 1932-től a prefektus Gyenis András, 1933-tól Borbély István, 1935-től Kerkai Jenő (egyben dogmatikatanár), 1938-tól Német Béla, 1940-től Perényi József, 1943-tól Békési István, 1947-től Kerkai György. Varga László 1931-től 1936-ig — 1934-ben egyéves megszakítással — dogmatikát, majd szociológiát tanított. 1933. június 29-én Szegeden szentelte pappá Glattfelder püspök Bodolay Gyulát (1903-1984), július 26-án pedig Koós Antalt (1901-1978). A rendi főiskolán ekkor kezdte filozófiai tanulmányait Deák Bárdos Lénárd (1911-1990). 1934-től a rendi főiskolán egyháztörténetet és egyházjogot tanított Petruch Antal. Az egyházmegye is tisztséget kínált neki: szentszéki bíró lett. Sokat gyóntatott a jezsuita templomban, vezette az egyetemi és főiskola hallgatók Mária kongregációját. 1935. február 2-án tette le az utolsó rendi fogadalmakat. 1935. március 16-án Perényi Józsefet (1912-1974), június 27-én Ádám Jenőt (1907-1991), 29-én Keszeg Imrét (1895-1972) szentelte pappá Glattfelder püspök. Ugyanekkor Kerkai Jenő a szeminárium tanulmányi felügyelője (prefektusa) és dogmatanára 1938-ig. Bíró Ferenc ismét Szegedre került, de a szegedi klíma nem tett jót egészségének, sokat betegeskedett. Csávossy Elemér is visszatért: a hittudományi főiskolán szociológiát adott elő. 1935 őszétől 1939-ig Őry Miklós Szegeden végezte a teológiát, 14 Petruch Antal: Száz év a magyar jezsuiták múltjából. Kecskemét, 1994. 2:275. 15 Petruch: i.m. 227. — P. Petruch talán a leghosszabb ideig: 1934-től 1951-ig itt tanított. Szilas József (1913-1993) a teológiát 1933-39 közt Budapesten végezte, s csak 1950-től lett a szegedi hittudományi főiskola tanára, 1958-77 közt rektora. így érthető tévedése, hogy az első rektor Müller Lajos lett volna (Csanád egyházmegye jubileumi évkönyve, 87). P. Müller csak Lányi Ede Pestre távozása után, 1940-től lett rektor (Petruch: i.m. 229). 12