A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Péter László: A jezsuiták Szegeden

A jezsuiták Szegeden PÉTER LÁSZLÓ (József Attila Tudományegyetem, Szeged) Reizner János szerint a török alól 1686-ban fölszabadult Szegeden már 1692-ben megjelentek a jezsuiták. Az Ujszerzeményi Bizottság {Neoacquistica Comissio) a várostól telket kívánt a Dömötör templom körül levő téren számukra rendház, gimnázium és plébánia céljára. Gimnáziumuk számára Mattyasovszky László (1642-1705) nyitrai püspök és királyi kancellár 50 ezer forintot hagyományozott. A Rákóczi-szabadságharc hadi eseményei hátráltatták az ügy végrehajtását. 1710-ben Nádasdy László (1662-1729) csanádi püspök szintén telket kért a várostól hasonló céllal. A jezsuitákat ő a várba szándékozta telepíteni. Ők, miután látták, hogy a plébániát nem kapják meg, mert a püspök egyházmegyés papoknak szánja, föladták szegedi terveiket. 1712 augusztusában eltávoztak Szegedről, és Mattyasovszkynak Szeged közművelődésére szánt alapítványán „nagygimnáziumukat" 1714-ben Nagybányán nyitották meg.

1 1 Magyarországra Oláh Miklós esztergomi érsek hívott először jezsuitákat 1561-ben. Legfontosabb szellemi központjuk Nagyszombat és Kassa lett. 1773-ban a pápa föloszlatta a rendet, amely csak 1814-ben kezdhette újra működését. Nagyszombatba ismét az esztergomi érsek, Scitovszky János hívta őket 1853-ban. Ezután Pozsonyban és Szatmárnémetiben is megtelepedtek, és megkapták a kapornoki apátság ötezer holdas birtokát. 1860-ban átvették a kalocsai érseki gimnáziumot, 1890-ben fölépült a budapesti rendházuk (Mária u. 25. — Ma ismét jezsuita rendház). A magyarországi rendházak az osztrák házakkal közös provinciához (rendtartományhoz) tartoztak. 1909. szeptember 7-én, a kassai vértanúk ünnepén a magyar rendházak elváltak az osztrákoktól, és létrejött a magyar rendtartomány.

2 Az első magyar tartományfőnök {provinciális) Bús Jakab (18611935) lett. Őt 1912-től Speiser Ferenc, 1918-tól Somogyi Jenő (1879-1954) követte. Somogyi 1935 és 1941 közt másodszor is provinciális volt. Pozsony és Nagyszombat 1918. évi csehszlovák megszállása után a magyar jezsuiták a csonka országba települtek át. 1919. július 30-án a nagyszombati újoncház {noviciátus) lakói elindultak Szegedre. Másnap érkeztek, több mint harmincan, jórészt elsőévesek.

3 1 Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899. 1: 279-282. 2 Pálos Antal: „Viharon, vészen át". Rövid áttekintés a Jézus Társasága Magyar Rendtartományának életéről a II. világháború után (1944-1990). Kecskemét, 1992. - Kortárs magyar jezsuiták. Szerk. Szabó Ferenc. [Kismarton] Eisenstadt, 1988. 1: 229. —A 2. к. Budapesten, 1992-ben jelent meg. Történeti vázlatomat zömmel e művekből kiemelt mozaikokból állítottam össze, ezért külön ezekre nem hivatkozom. — Kéziratom első változatára tett észrevételeit és pótlásait Lotz Antal (*1930) hittudományi főiskolai tanár úrnak köszönöm. 3 A jezsuita képzés rendje: kétéves noviciátus után három év filozófia, három év pedagógiai gyakorlat {magisterium), négy év teológia (ezután pappá szentelés); szükség szerint egy-két év tudományos kutatómunka (fölkészülés teológiai doktorátusra; biennium), egy év lelki elmélyülés {probatio); ha elöljárói tanári pályára szánják, három-öt év egyetemi tanulmány. Vö. Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Szeged, 1990. 56-71. 9