A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Lengyel András: Gáspár Zoltán irodalmi kapcsolathálózata (Könyvtára dedikált köteteinek történeti-szociológiai elemzése)

relevánsak. így a Gáspár Zoltán köré szerveződött kapcsolathálózatnak is lényeges ismérve, hogy hogyan alakul a szereplők felekezeti megoszlása. A kapcsolathálózat ilyen szempontú elemzése, persze, nem könnyű, a máig élő tabuk a vallási beazonosítást problematikussá teszik. De amennyire kollegiális segítséggel meg tudtam állapítani, a kapcsolathálózat 36 tagjából 12 (tehát az egész egyharmada, több mint 33 %) református, 10 (27,7 %) zsidó, 8 (22,2 %) katolikus, öt (13,9 %) vallásváltó, katolizált zsidó. (Egy fő, Hoffmann Árpád felekezete megállapíthatatlan volt.) Ezek az arányok igen tanulságosak. A hálózatban az összlakossághoz viszonyítva fölülreprezentált a reformátusok aránya. Ez azonban - mivel Gáspár maga is református volt - érthető, a kapcsolati homogenitás jele. Föltűnően magas a zsidók aránya is, kivált, ha az öt „kikeresztelkedettet" is e csoportba soroljuk: arányuk ekkor 4.1,6 %. (A két csoport összevonása azért tehető meg, mert föltehetően - a szocializáció még azonos jellegű volt.) Ez az arány oly magas, s annyira fölötte áll a zsidók összlakosságon belüli 6 %-os arányának, hogy Gáspárnak a velük való kapcsolata csakis tudatos választás eredménye lehet. A katolikusok aránya viszont föltűnően kicsi, jóval az összlakosságon belüli arányuk alatt szerepelnek. Ez alighanem megintcsak ideológiai választás következménye, hiszen a kor magyar politikai katolicizmusa erősen konzervatív karakterű volt. Érdekes viszont, hogy a két legerősebb kötést mutató tag (Ortutay, Horváth Béla) mégis katolikus. Ez arra vall, hogy az egyéni kvalitások korrigálják a szociológiai diszpozíciók bizonyos elemeit. Az összképet érdekesen árnyalja, hogy a legerősebb kötést mutató egyharmad (azaz a két vagy több könyvet dedikálok) között viszont magasan a reformátusok vezetnek. 12-ből 6 (50 %) református. Három (25 %) zsidó és vallásváltó, kettő - az egész egyhatoda - katolikus. Ez utóbbi adatsor arra enged következtetni, hogy a kapcsolathálózat centrumában a saját felekezet tagjai állnak, a nem-keresztény felekezet tagjai, a zsidók viszont - noha a hálózatban elfoglalt arányuk igen jelentős - e kapcsolatrendszer relatíve távolabbi körén mozogtak. 4. A kapcsolathálózat két fő sűrűsödési pontja Az eddigiekből kiderült, hogy kik azok, akik kapcsolatban állottak Gáspár Zoltánnal, s látható ezeknek a kötéseknek az egyéni erőssége is. Érzékelhető tehát egy erősorrend. Nyitott azonban a kérdés, hogy ez a 36 ember külön-külön kapcsolódott-e Gáspárhoz, vagy közöttük is kimutathatók releváns kapcsolatok? Azaz, ugyanezt másképpen megfogalmazva: elszigetelt, egymástól teljesen független egyének kapcsolódtak-e Gáspárhoz, vagy - legalább részben - két vagy több csoport, kör (stb.) tagjai is? Ezt a kérdést magából az ajánlás-sorozatból nem lehet megválaszolni, a válaszhoz háttéradatok is szükségesek. A dedikáció-sorozat azonban olyan jelzés-sorozat, amely értelmezhetővé válik, ha összefüggésbe hozzuk az irodalomtörténeti kutatás eddigi eredményeivel. Ha az irodalomtörténeti háttérismeretek birtokában megvizsgáljuk a kapcsolathálózat tagjait, kiderül, hogy a network két sűrűsödési pontot mutat. Az egyik ilyen sűrűsödési pont jól kivehetően a Szegedi Fiatalok tagjaiból áll össze, a másik pedig a Szép Szó köréből regrutálódik. Azaz, igen nagy százalékban Gáspár eddig is ismert két „saját" csoportjából. A legerősebb kötést mutató, két vagy több dedikációval jelen lévő 12 tagból hat (Ortutay, Buday, Radnóti, Baróti, Erdei, Hont) a Szegedi Fiatalok közül való, öt (Horváth Béla, Remenyik, Fodor, Kassák, Passuth) pedig a Szép Szó köréből, s csak egy (Gelléri A.E.) áll e két csoporton kívül. Ha az egy-egy dedikációval jelen levő további 24 tagot is figyelembe vesszük, ez az összefüggés tovább erősödik. A már jelzett hat Szegedi Fiatal 31