A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Kisebb közlemények - Valachi Anna: Egy titkos múzsa nyomában (József Jolán két levele Juhász Gyulához)

gyúlt fel. 1937. április 4-én pedig - számos korábbi próbálkozás után - „sikeres" öngyilkosságot követett el. József Jolán az öccséről írt életrajzi regényében

28 nagy szeretettel emlékezett meg „a drága emberről", aki az ő szívének is fontos választottja volt egykoron. VALACHI ANNA JEGYZETEK 1 A levél őrzőhelye: Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Irodalomtörténeti Gyűjtemény, 54.550/4 jelzet. 2 Saitos Gyula: József Attila Makón. Magvető, Bp. 1964. 154. p. 3 Ld. Négyszemközt az utókorral. József Attila fényképeinek ikonográfiája. Összeállította és az előszót írta: Macht Ilona. Népművelési Propaganda Iroda, Bp. 1980. 26-27. p. 4 Eperjessy Kálmán: József Attila makói diákévei. A Makói Múzeum Füzetei 16., 6. p. 5 Tettamanti Béla: Emlékezés József Attilára. In József Attila Emlékkönyv. Szerkesztette: Szabolcsi Miklós. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1957. 51.p. 6 1921. szeptember 24-én így zárja Lucie-пек írt levelét a makói gimnazista: „Etát milliószor csókolom! Néked nem írok semmit, hisz úgyis tudod mennyire szeretlek. " 1922. augusztus 17-én pedig így vall Etusnak: „Л testvéri kötelékre vonatkozólag azt mondom hogy az bennem elszakíthatatlan, úgy Te irántad, mint Lucie iránt, avval a különbséggel, hogy Neked Isten, világ előtt öcséd maradok, míg Lucienek csak belül. Emberek előtt soha! Azért ne hidd, hogy Ot nem szeretem. Dehogyisnem. Azt is jól tudom, hogy minden hibám dacára О is szeret engem. De Lucienek idegei talán jobban tönkrementek már, mint az én idegeim a mai napig. " Ld. József Attila válogatott levelezése. Sajtó alá rendezte: Fehér Erzsébet. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. 14. és 20. sz. levél. 25., illetve 31. p. 7 Ld. Németh Andor József Attiláról. Sajtó alá rendezte: Réz Pál. Gondolat, Bp. 1989. 46-47. p. 8 Első férje, Pászti Elemér még szinte gyermeklányként vette feleségül Jolánt. Dr. Makai Ödön tíz évvel volt idősebb első feleségénél, aki a mellette töltött tizenkét év alatt vált felnőtté és művelt úriasszonnyá. Negyedik férje, Gerhauser Albert is koros, komoly tanárember volt, amikor 1942-ben összeházasodtak. S noha ekkor már Jolán is értelmiségi - író, újságíró - volt, továbbra is fontosnak tartotta, hogy a mellette álló férfira tisztelettel fölnézhessen. Harmadik férje, Bányai László, a szabályt erősítő kivétel: a hét évvel fiatalabb férfival szemben már Jolán volt szellemi fölényben. (Ld. bővebben: Hét év József Attila közelében. Dokumentumok Bányai László hagyatékából. Sajtó alá rendezte Valachi Anna. Magvető, Bp. 1995. 9-42. p.) 9 József Attila nővéréhez írt leveleiben több olyan utalást találhatunk, amely Makaiék házassági válságára, Jolán öngyilkossági kísérleteire, később pedig idegszanatóriumi kezelésére vonatkoztatható. - Ld. József Attila válogatott levelezése, 20. sz. levél jegyzete (395. p.), 31. sz. levél (38. p.), 112. sz. levél (139. p.) 10 Levélírói vénája a József Attilának írt, jobbára praktikus témákat érintő leveleiben is megmutatkozik. Bányainak szóló szerelmesleveleiben is hasonló átszellemültséget és formaművészi törekvést fedezhetünk fel, mint a Juhásznak címzett üzenetben. (Bányaihoz írt leveleit ld. a Hét év József Attila közelében с kötetben.) 11 Saitos Gyula i.m. 167. p. 12 Idézi Márer György, Rikkancs, aki ünnepi beszédeket gyárt a kaszinói urak számára című cikkében. Ma Este. 1924. aug. 28., 18.p. 13 Diósszilágyi Sámuel, Juhász makói orvosbarátja szerint „húzódozott azoktól a társaságoktól, amelyekben nők is voltak. Volt Makón egy irodalmi műveltségéről, olvasottságáról közismert szépasszony, akinek a házában később valóságos kis irodalmi szalon alakult ki, s ahol igen szívesen látott vendég lett volna a költő is. Jóllehet egyszer sikerült is ennek a 'szépléleknek ' bemutatni Juhász Gyulát, arra azonban nem lehetett rávenni, hogy tisztelgő látogatást tegyen, vagy baráti 181