A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Kisebb közlemények - Valachi Anna: Egy titkos múzsa nyomában (József Jolán két levele Juhász Gyulához)

számára ez a kedves emlékeket felidéző találkozás, a levél dátuma jelzi: ekkor ünnepelte Jolán harmincadik születésnapját. Levelének hangneme is érett, felnőtt, Juhász Gyulával kapcsolatban érzelmileg már lehiggadt személyiségre vall. A Hódmezővásárhelyen, 1929. január 16-án kelt levél 25 így hangzik: Kedves Juhász Gyula Vásárhelyre költözködtünk a sors bogaras szeszélyei folytán és amikor ezt sietek kö­zölni, teszem abban a reményben, hogy mihamarabb felkeres bennünket. Kiváló hálóhely­lyel, jó konyhával, üdítő borocskával és szerető szívvel várjuk és gondolom, e sok csábító dolognak nem sokáig fog ellentállni. Espersit is megfog látogatni bennünket, vele már találkoztunk is egy makói kirándu­lásunk alkalmával. Igen örült, hogy ilyen közeli szomszédok lettünk. Attila Pesten maradt, ő csak a meleg idő beálltával jön le hozzánk látogatóba. Megragadom az alkalmat, hogy szívből gratuláljak Babits bölcs belátásához, hogy a „Farkas Zoltánok" mellett elsősorban a Juhász Gyuláknak kell következni. Várom válaszát és értesítését, amikor tervbe veszi, hogy ellátogat hozzánk, amit nagy örömmel várok. Melegen üdvözli Makai Ödönné Hódmezővásárhely, Szentesi-ucca 24. Az egyetlen magyarázatra szoruló mondat a levélben a Babitsnak tulajdonított belátás: a „Farkas Zoltánok" mellett elsősorban a Juhász Gyuláknak kell következni. Nos, a ko­rabeli sajtóban csak a január 18-i Baumgarten-díj kiosztásának napán jelenik meg a je­löltek listája. Addig csak találgatják a szóba jöhető írók, költők kilétét. Január 6-án az Esti Kurir tipplistáján még nem szerepel Juhász Gyula neve, és Babits Mihály, a kuratóri­um elnöke rövid nyilatkozatában el is zárkózik attól, hogy megerősítse vagy cáfolja a pletykákat. „Csak annyit mondhatok, hogy az összes díjak ügyében még nem döntöttek véglegesen és hogy az a lista, amelyet ezzel kapcsolatban emlegetnek, a maga egészében nem autentikus." 26 A január 8-i számban azonban már ott szerepel a „belletrista"-jelöltek között Juhász neve is. „Irodalmi körökben szinte lázas érdeklődéssel néztek már hónapok óta a kuratórium döntése elé" - írja Az Est 1929. január 19-i számában a díjátadásról szóló fényképes tudósításban, és ez a mondat teszi érthetővé, hogyan tudhatott József Jolán már január 16­án a kuratóriumi ülésen elhangzottakról. Nyilván kiszivárgott, s az izgatott írók a kávé­házban egymás közt terjesztették, kiről hogyan vélekednek a kurátorok. Jolán csak de­cemberben költözött le férje után Hódmezővásárhelyre, így volt elég ideje, hogy Pesten ­nyilván József Attila és barátai közvetítésével - értesüljön az irodalmi élet legfrissebb híreiről. A „Farkas Zoltánok" kitétel az első évben kiosztott Baumgarten-díjak „assayírói" kategóriájának jelöltjeire vonatkozhatott. Farkas Zoltán egyébként művészeti író volt, aki azzal a megbízással került a díjazottak közé, hogy lefordítja és sajtó alá rendezi az alapít­ványt létrehozó Baumgarten Ferenc hátrahagyott műveit. 27 József Jolán és Juhász Gyula kapcsolata ezt követően gyakorlatilag megszakadt, mert a költő „régi baja", súlyos depressziója - a Baumgarten-díj átvétele után elhatalmasodó önértékelési zavar miatt - újra rátört, s február 7-én nem Hódmezővásárhelyre utazott, hanem a budai Schwartzer szanatóriumba vonult, s kedélybetegségéből többé nem gyó­180

Next

/
Oldalképek
Tartalom