A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Kisebb közlemények - Valachi Anna: Egy titkos múzsa nyomában (József Jolán két levele Juhász Gyulához)

Mielőtt a levélíró lelki motivációit rekonstruálnánk, vegyük szemügyre a rendelkezésre álló adatok tükrében a feladó és a címzett kapcsolatának kronológiáját. Személyesen minden bizonnyal 1923. június 17-én, Juhász Gyula költői jubileumának makói ünnepségén találkoztak először, ahol - Saitos Gyula beszámolója szerint - „Makai is megjelent (...) mivel a Juhász-ünnepség keretében megemlékeztek családja nevezetes tagjáról, Makai Emilről, a költőről is. Kivonultak a makói zsidó temetőben levő sírjához, és ott Juhász Gyula mondott emlékbeszédet."

2 Az ünnepségről készített egykori fényképfelvételen Jolán kalapos feje is látszik az első sorban álló, fehér ruhás Étsy Emilia mögött.

3 A kortársak emlékei szerint József Attila nővére nem ekkor járt először az alföldi kisvárosban. Eperjessy Kálmán gimnáziumi tanár úgy emlékezett rá, mint aki nemcsak öcscsét látogatta meg Makón, hanem üdülni is járt oda. „A makóiak, különösen a nők, számon tartották Jolán látogatásait. Én akkoriban annyit hallottam, hogy jól öltözött, finom jelenség. A férfiak utánafordultak az utcán" - írta a makói tanár.

4 Kartársa, Tettamanti Béla hasonló képet rajzolt Attila nővéréről: „mindnyájunkat megdöbbentett a két testvér külső megjelenése között fennálló kiáltó ellentét: egy kifinomult, divatos ízléssel, sőt feltűnően jól öltözött, kétségtelenül jó módban élő fiatalasszony kopogott be hozzánk öccsének, a bizony szegényesen felruházott, nyáron kukoricát őrző makói diáknak kíséretében."

5 Miért fontos mindezt eszünkbe idézni? Mert valószínűleg Juhász Gyula is hasonló meglepetést érzett, amikor a mindössze huszonöt esztendős, vonzó fiatalasszonyt először megpillantotta - annak dacára, hogy Attila elbeszéléséből nyilván elég sokat tudott a zűrzavaros családi hátország királynőjéről. S ismerhette a makói gimnazista rajongását is nővéréért, melyre a fiú ekkori és későbbi leveleiből magunk is következtethetünk.

6 Jolán rá is szolgált erre a vonzalomra, mert alakoskodásra késztető házassága idején - lelki problémái közepette is - gondoskodó-inspiráló támasza maradt öccsének. Németh Andor kissé későbbi emlékei szerint Lucie mindvégig testvérei szövetségeseként, olykor valóságos összeesküvőként viselkedett Makaival szemben, akihez úgy viszonyult, „mintha az a gyámapja lett volna, nem a férje."

7 Leküzdhetetlen apa-komplexusa miatt viselkedhetett így, mely férj választásaiban és becsvágyó törekvéseiben egyaránt megnyilatkozott. Érthető, hogy József Áron eltűnése az életükből - anyjuk után - legjobban őt, a kilencéves nagylányt rázta meg, hiszen apa és lánya szenvedélyesen bensőséges, freudi értelemben vett szerelmi viszonya ért véget a családi támaszt jelentő férfi hűtlenségével. Jolánban ez a trauma még mélyebb nyomot hagyhatott, mint testvéreiben, hiszen benne tudatos és kitörölhetetlen emlékek maradtak az istenítve imádott és érthetetlenül büntető apáról. Nyilván ezért vonzódott később is a nála jóval idősebb, biztonságot, szeretetet és társadalmi felemelkedést ígérő férfiakhoz.

8 Mindezek tudatában már nem olyan meglepő, hogy az úriasszonyi életforma kezdetben vonzó, de mind sivárabb szenzációit megelégelő, szellemi impulzusokra vágyó, önmagát - kicsit sznob alapon, de eredményesen - művelő Jolán, átvéve Attila lelkesedését és rajongását, maga is gyermeki vonzalmat, egyszersmind asszonyi kíváncsiságot érez öccse fölfedezője, a Nyugat híres költője és a boldogtalan szerelem poétája iránt. S miután magánélete boldogtalan, kitörési kísérletei pedig rendre kudarccal végződnek,

9 szüksége van valakire, aki legalább képzeletben betöltheti a gondolatait, s akinek maga is kitárulkozhat - hiszen az önkifejezés elsöprő vágyával a benne mocorgó írói tehetség szeretne már megnyilatkozni. így talál rá öntudatlanul a számára legkézenfekvőbb, 176