A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium, 1. (Szeged, 1997)

Péter László: A jezsuiták Szegeden

4 A német megszállás (1944. márc. 19.) után a rend pesti Mária utcai rendházában — főként P. Jánosi József (1898-1965), P. Raile Jakab (1894-1949) és Reisz Elemér jóvoltából — mintegy százhúsz üldözött talált menedéket. Szegeden P. Békési István prefektus a Dóm téri szemináriumban levő szobájában bújtatta P. Sass Imrének (1911-1974), az egyetemi ifjúság népszerű lelkészének kérésére a később Janikovszky Évaként (*1926) ismert jeles ifjúsági írót és Szentpéteri (Stein) István vegyészmérnököt."" A szegedi jezsuita rendházban adott menedéket májusban P. Borbély István tartományfőnök barátjának, Balogh József (1893-1944) jeles konvertita tudósnak, írónak, a Nouvelle Revue de Hongrie és a Hungarian Quarterly szerkesztőjének, a Magyar Szemle Társaság főtitkárának, Szent Ágoston Vallomásai (1944) fordítójának. Bújtatását Hamvas Endre megyés püspök is szívügyének tekintette: ő volt a katolizált zsidók Szent Kereszt Egyletének az elnöke, s különös gondja volt ezeknek kivonása a zsidótörvények hatálya alól. Balogh Józsefet reverendába öltöztették, beültették a könyvtárba. Nem járt ott senki, csak rendtagok. Hubay Miklós úgy hallotta: „Egy érettségi előtt álló diákot a tanárja a könyvtárba szalajtott valamilyen latin auktorért. Az új könyvtáros atya, akit a fiú ott talált, ámulatra méltóan mindentudó, hét nyelven beszél, kapásból fordítja — Baloghból kitört az atyai házból hozott pedagógiai erős. Az a Tímár Virgilből ismerős. A bukásra álló diák bejárt a könyvtárba korrepetálni, és az osztály vizsgán jelesre felelt. Egy világi tanárnak ez szemet szúrt, nyilas volt..." — emlékezett vissza Hubay Miklós.

23 P. Békési szerint a hatóságok „pontosan a szobára menve keresték", és hurcolták el Balogh Józsefet. A biztos halálba. P. Izay Géza foglalkozott Szegeden sokáig az egyetemi hallgatók Mária kongregációja keretében az értelmiségi ifjúsággal. Amikor fölkerült Pestre, P. Sass lett az utóda. Izay páter a fővárosban németellenes katolikus mozgalmat szervezett. Sajnos, résztvevője, Penczi András (1924-1994) sírba vitte emlékeit. Tőle kaptam Izay páter könyvével

24 együtt néhány dokumentumát. A könyvet Penczi Bandinak ezzel az ajánlásával: „Ez is Szegeden fogant gondolat, itt szövődtek az ellenállási mozgalomba torkolló kapcsolatok. — Pierre Székely fiatalkori metszete méltó kísérője a könyvecskének. 1986. január 20." A fénymásolatok közt van Penczi András 1944. november 15-én kelt kiska (kisegítő karhatalmi) igazolványa, Gidófalvy Lajos (1901-1945) zászlóaljparancsnok aláírásával; a Külügyminisztérium december 5-i nyomtatott, de kézírással orosz nyelven (!) kiegészített igazolványa, hogy ő a budapesti Apostoli Nunciatúra munkatársa; 1946. január 24-i igazolás — Izay Géza, „az ellenállási csoport vezetője", Nagy Kázmér miniszteri segédtitkár és Varga Béla, a Független Kisgazdapárt alelnöke aláírásával — arról, hogy „Penczi András 1944. március 19-étől Buda fölszabadulásáig az ellenálló katolikus társadalmi erők keretében fasisztaellenes tevékenységet fejtett ki". Végül Ortutay Gyulának (1910-1978) Penczi Andráshoz 1963. szeptember 10-én írt levele. Ebben Ortutay elismeri, hogy Penczi 1944. március 20-án fölkereste őt a lakásán: fölajánlotta segítségét, „és azt is, hogy ha pénz kell, adnak, és az elrejtőzködésre lakást biztosítanak számunkra". „Tudom, hogy kicsit meglepett engem ez az ajánlat, számomra azonban volt hely, és a baráti ajánlatot igénybe nem vettem, de erre mint értékes segítségre emlékszem." További 22 P. Békési Istvánnak 1993-ban Torontóban hangszalagra mondott emlékezéseit gépelt példányból Zombori Istvánnak, a Móra Ferenc Múzeum osztályvezetőjének szívességéből aknázhattam ki. 23 „A háborúnak vége". Hubay Miklós válaszol Kabdebó Lórántnak. Kortárs, 1981. 1222. 24 Izay Géza: A Föld dicsérete. Bp., 1946. 15