Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Fodor Ferenc: Adatok a Szeged környéki gazdakörök és gazdasági egyesületek történetéhez

ban több nagy bált szerveztek; pl. aratáskor, szüretkor, Katalin-napkor, karácsonykor. 1942-ben terménykiállítást rendeztek.

9 1904-ben, az Alsótanyai Gazdasági Egyesület megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából készült jelentés szerint „...az egyesületnek nagy székháza van, vendéglővel, üzlettel, húsz méter hosszú, tíz méter széles nagyteremmel. ... Húsz évvel ezelőtt úgy kezdődött, hogy Dobó István gazda és Hajdú Antal tanító a Kotogántanyán béreltek egy helységet, s ott jártak össze az emberek." Gazdabálokat rendeztek, szaklapot járattak, majd gyümölcs- és szőlőkiállításokat, lóversenyeket szerveztek. 1900-ban már 300 tagjuk volt. 1902-ben a földmüvelésügyi miniszter 280 korona segélyt adott a gyümölcskiállítók, 200 koronát a kisgazdák jutalmazására. A szegedi Gazdasági Egyesület 350 koronát adott kosárfonó tanfolyamra. (A gyümölcsöt kosarakban szállították.) Minden, önálló helyiséggel rendelkező gazdakörnek volt könyvtára. Rendelkeztek mezőgazdasági szakkönyvekkel, szépirodalmi és történelmi olvasókönyvekkel. A gazdakörök rendezték a tanyai bálokat. Itt a tagok csak a belépődíj felét fizették. Önköltségi áron adták az ebédet. A Lengyelkápolnai Gazdakör 1893-ban alakult. Gazdasági tevékenysége meglehetősen széleskörű volt. 1937-ben vetőgépet, permetezőgépeket vettek, vállalták az orvosi lakás felépítését. Javaslatokat tettek paprikatermesztési, állattenyésztési kérdésekben. Javasolták a gazdakörök összefogását, közigazgatási kirendeltséget kértek Lengyelkápolnára. Öttömösön a 20. század elején a legnagyobb társadalmi befolyással rendelkező szervezetnek az Öttömös és Vidéke Mezőgazdasági Olvasókör számított. A kör 1904ben alakult. Az egyesület az évek során többször átalakult és különböző nevek alatt működött. Feladatának a helyi közösség összetartását, a gazdasági ismeretterjesztést és az igényes szórakozás biztosítását tekintette. Az első években helyi tanítók közreműködésével írás-olvasás tanfolyamokat szervezett. A Magyar Gazdaszövetség közbenjárására 1930-ban 110 kötetes népkönyvtárat kapott a földművelésügyi minisztertől. Az egyesület rendszeresen részt vállalt növényvédő szerek, vetőmagok nagytételű, kedvezményes árú beszerzésében. A 30-as években vetőgépet, permetezőgépeket vásárolt, amelyeket kérésre kikölcsönzött a gazdáknak. Állattenyésztési, szőlészeti és gyümölcstermesztési tanfolyamokat szervezett.

1

0 A Csórva-Atokházi Gazdakör 1923-ban alakult. A gazdakör célja a térség gazdatársadalmának összefogása volt. Szakmai megbeszéléseket tartottak, a mezőgazdasággal kapcsolatos ünnepeket szerveztek, közvetítették a gazdák kérelmeit, panaszait az illetékes szervek felé. A harmincas években a gazdakör jelentős szerepet vállalt a földbérlők helyzetének javítása érdekében. Szoros kapcsolatot tartott a SzegedAlsótanya, Atokháza és Vidéke Gazdakörrel valamint a Szegedi Alsótanyai Vitézek és Gazdák Körével. A kör a rendezvényeit a ruzsajárási kisvasút állomás közelében lévő székházában tartotta. 9 Giday Kálmán 1985. 109. 1

0 Olasz Lajos 1998. 141. 86