Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Fodor Ferenc: Adatok a Szeged környéki gazdakörök és gazdasági egyesületek történetéhez

küldöttséget menesztett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, hogy járjon el annak érdekében, hogy a paprikatermelők saját termésű paprikájukat készíthessék ki, mint régen." A gazdakör dísztagja Gróf Klebelsberg Kuno volt. A Szeged-Alsótanya Atokháza és Vidéke Gazdakör 1927-ben alakult. Az egyesületet a csorvai és felső-átokházi gazdák alapították. Rendezvényeiket a honvéderdei iskolában tartották. A kör tevékenységében jelentős szerepet vállaltak a tanítók. A kör vezető szerepet játszott a környék úthálózatának fejlesztése ügyében. 1935-ben csatlakoztak a környék gazdaköreinek a földbérleti szerződések revíziójára irányuló mozgalmához.

1

2 A dorozsmai gazdakör tevékenységéről Sztriha Kálmán a következőket írta: „Dorozsma gazdasági életében fontos hivatást töltenek be a gazdakörök. Legtöbbször a gazdakörökből indul ki a lakosság gazdasági helyzetének megjavítására irányuló törekvés. A gazdakörök szokták felemelni szavukat a rossz utak megjavítása, közegészségügy, állategészségügy felkarolása érdekében. Ha a gazdakörnek értelmes és hivatása magaslatán álló vezetősége van, ha a gazdaköri gyűléseken nem meddő és céltalan politizálások folynak, hanem a tagok hasznos közérdekű előadásokat hallgathatnak, újságot olvashatnak, továbbá vetőmagokat, rézgálicot, műtrágyát, stb. összeírhatnak és rendelhetnek, akkor a gazdakörök valóban betöltik nemes hivatásukat és nagymértékben előmozdítják a lakosság helyzetének megjavítását,"

1

3 Dorozsmán az első gazdakört - a Belterületi Gazdakört - Karcsay Aladár gyógyszerész és Makay István gazdasági szaktanító alapították 1897. április 3-án, 80 taggal. A kör vagyona 1935 év végén 1010 pengő volt, könyvtára 280 kötetből állt. A körnek saját díszzászlaja volt. A Gazdakör 1924 óta minden évben az aratás befejezésével aratóünnepélyt rendezett. A gazdák ezen alkalommal testületileg mentek vasárnap a templomba. Az istentisztelet után, a templom lépcsője előtt várakozó négyökrös szekéren lévő búzakévéket megáldatták. Áldás után a piactéren folytatódott az ünnepély. Beszéd kíséretében kaszával és sarlóval jutalmazta meg a gazdakör a legjobb aratópárokat.

1

4 Legrészletesebb publikációk a szatymazi gazdakörökről és gazdasági egyesületekről jelenetek meg. Huszka Lajos a Szeged-Szatymazi Gazdakör magalakulásáról a következőket írta: ,^Azok a tanyai gazdálkodók és úri birtokosok, akik Felsőtanya mezőgazdaságának jövőjéért tenni akartak, havonként egyszer összejöttek egy-egy tanyában, úri villában. Vendégeket, családtagokat is meghívtak ezekre a családias hangulatú összejövetelekre. Nem volt meghívó és alapszabály, mégis siettek a találkozásokra."'

5 1884. augusztus 15-én alakult meg a Szeged-felsőtanyai Gazdakör. Első pecsétjük felirata: „Szeged-felsőtanyai Gazdakör"; közepén ekét és talyigát ábrázoló jelvény, alatta évszám: 1885. A gazdakör megalakulása előtt jó pár évvel már léteztek Szatymazon gazdasági egyesületek, melyeket elsősorban szőlősgazdák alapítottak. 1

1 CSML X. 240. Egyesületek Szegeden és környékén 1

2 Farkas Csaba 2001. 126. 1

3 Sztriha Kálmán 1937. 312. 1

4 Sztriha Kálmán 1937. 313. 1

5 Huszka Lajos, 1985.238. 88