Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Glässer Norbert: mako 110@. A makóiság képi megjelenítése a „Makói Szent Udvar" elektronikus körleveleiben

ség egész életvilágára kiterjedő - keretet. A salselet hakabbala lényege, hogy minden újonnan felmerülő vallási kérdés és bevezetett gyakorlat az egymásra épülő generációk kanonizált vallási irodalmán keresztül visszavezethetővé váljék a szináji kinyilatkoztatásig és Mózes öt könyvének szövegéig.

8 Az új jelenségeket a közösség vallási autoritásai ezen szempontrendszer függvényében ítélik meg: emelik be vagy vetik el. A (le)származás az egyén kereteit jelöli ki a közösségi lét függvényében és a múltból táplálkozva a jövőre irányul. Ez az elv jelenik meg, amikor Izsák és Rebeka gyermekért folyamodó imájának meghallgatását (lA/óz 25:21) RASI [Rabbi Slomo Jicchaki (1040-1105)] tóramagyarázatában a genealógia felől értelmezi. Eszerint az Örökkévaló Izsák fohászának engedett és nem Rebeka fohászának, habár mindketten ugyanazt kérték. RASI szerint azért, mert nem ugyanolyan egy olyan cádik (igaz ember) imája, aki igaz embernek a gyermeke (Izsák, Ábrahám fia), mint egy olyan cádik imája, aki gonosz embernek a gyermeke (Rebeka, Betűéi leánya).

9 Az elődök érdemei ekképp a genealógiai láncolatban az utódokra szállnak, pajzsként védelmezve azokat. A közösség felől pedig a genealógiai láncolat a hagyomány láncolatának függvényében nyeri el értelmét. A közösségen belül ugyanis a személy értékét - egyéni érdemei mellett

1

0 - atyáinak érdemei határozzák meg. Ezzel összhangban fogalmazódik meg a gyermek közösségi életben való majdan minél teljesebb részvétele és a közösség értékes tagjává válása iránti elvárás." Az orthodoxiával foglalkozó tudományos és szociográfiai feldolgozásoknak szintén jelentős szegmensét képezi a genealógia.

1

2 Perifériális, ám jó példája a genealógiai emlékezet működésének egy New York-i, idős rabbi közösségi támogatásra nem lelt kezdeményezése. Makón családfa-múzeumot szeretett volna felállítani, a jelentősebb családokat a levéltári tényanyag mellett különböző díszítésű „fákon" megjelenítve. (1. kép) A Makói Szent Udvar az egykori makói orthodox főrabbi, Vorhand Mózes (1862-1944) leszármazottjának követői körét jelenti. A 'szent' alatt itt az Örökkévaló által nyújtott követendő példa értendő (3Móz 19:2): a vallási cselekedetek megcselekvése és megélése. Rurális - városi szembeállítás és/vagy váltás A makói közösséget célszerű a migrációk felől megragadni. A zsidóság jelenléte a Kárpát-medencében nem kontinuus. Eltérő korszakhatárokkal általában négy szakaszt különítenek el. Az utolsó szakasz a török utáni betelepülés,

1

3 ami cseh-morva területekről és Galíciából egyaránt történt.

1

4 Makón a 18. század második felében a Kifejti Rabbi Gedalja ben Joszef IBN JACHJA (1515-1587), azonos című könyve, a misna Avot 1:1 alapján (Megjelent 1587 Velence). Az \Móz 25:20-hoz fűzött Rasi-kommentár ugyanakkor Rebeka származását erényei kidomborítására használja, kiemelve, hogy nem fogott rajta apjának és bátyjának gonosz példája. Szeretnék köszönetet mondani Fényes Balázsnak, a kézirathoz fűzött hasznos észrevételeiért. Kiryas Joel szatmári chászid példáján lásd Boyarin Jonathan - Boyarin, Dániel 2002. 115, 121, 124, 125. 1

2 Vö. Bácskái Sándor 2004., Spitzer, Shlomo, J. 1999. 1

3 Vö. Fejtő Ferenc 2000. 31. 1

4 Vö. Lupovitch, Howard N. 2007. 127-128. 63