Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Klamár Zoltán: Jelek és emlékezet - a térfoglalás topolyai (SRB) példái. A nemzeti identitás térbeli megjelenítésének hatása az emikai csoportok otthonosság érzetére
lehetővé vált a város magyar nevének valamint régi címerének hivatalos használata is. Ez a folyamat napjainkban teljesedett ki, vált megszokottá és nyert polgárjogot. A neves polgárok közül első a sorban dr. Hadzsy János szobra. 25 éven át szolgálta a várost a kiváló orvos. 1903-ban halt meg, és a közösség 1908-ban állíttatott szobrot emlékének. A Teles Ede 2 2 által készített mellszobor eredetileg a kaszinó előtti téren állt. Onnan a tűzoltó laktanya mellett épült egészségház mellé vitték át, a városi parkba, majd az új egészségház udvarában állították fel.~ Ennek okán a szobor kikerült a város peremére. A vándorlás politikai akarat következménye, de az, hogy végig köztéren maradt mutatja, hogy az impériumváltások politika elitje nem látott ellenséges tartalmat a szobor mögött. Tóth Ferenc (1940-1980) domborműve és emléktáblája is teljesen kiesik a város vérkeringéséből, mert a Moravicai út mellett álló ház falán található. A költő és folklorista az így megjelölt házban élt, amíg Topolyán dolgozott tanárként. Straub József (1928-1987) festőművész szobrát 2004-ben avatták. Az avatáson részt vett Topolya polgármestere is, aki beszédében arra buzdította a város lakóit, hogy az egykori jeles polgároknak hasonló alkotásokkal állítsanak emléket a település . • 24 terein. Az utcanevek megváltoztatásakor két olyan topolyai polgárnak állítottak emléket, akik sokat tettek a közösségért. Egyikük Dr. Aleksandar Sijacic, szenttamási születésű orvos, akit a szegények jótevőjeként emlegetnek még ma is a városban. 2 5 A Georgij Dimitrov utcát nevezték el róla. Másikuk Ács József (1914—1990) festőművész, aki kezdeményezője és megteremtője volt a második világháború utáni években a topolyai művésztelepnek. 2 6 A Pionír utca kapta a névváltoztatáskor a festőművész nevét. Az utcanevek megváltoztatása okozott ugyan súrlódást, hiszen az együtt élő etnikumok politikai képviselőinek sok esetben teljesen más elképzeléseik voltak a változásokat illetően. Ezért bizonyos utcaneveket nem lehetett másra cserélni. így megmaradt néhány korábbi, a kommunizmusban gyökerező név. A legékesebb példa erre a várost észak-dél irányban átszelő főútvonal, mely változatlanul Tito marsall nevét viseli. Van a lokális emlékezetnek a nemzeti történelem nagy eseményeihez kötődő, helyi eseménysora is. Az egyik ilyen a magyar szabadságharc idején, 1849. január 30-án Topolyát lerohanó szerbek rémtette. Az ártatlan áldozatokat özv. báró Kray Jánosné, született 27 Wenckheim Mária (1809-1896) bárónő temettette el és emeltetett sírkövet a számukra. A másik tragikus eseménysor 1944 októberében és novemberében történt. Ekkor a bevonuló partizánok topolyai magyarokat végeztek ki, megtorlásul az újvidéki és a sajkási razziákért. Az áldozatok emlékhelye a város nyugati temetőjében található, és egy egységet képez a forradalom és a világháborúk áldozatainak sírkertjével. 2 2 Teles Ede (Baja, 1872. május 12. - Budapest, 1948. július 18.) magyar szobrász - éremmüvész. 2 3 Vojn its Tivadar, 2001. 165. 4 http//archiv. magyarszo.com/archiva letöltés: 2010. augusztus 30. Vojnits Tivadar, 2001. 165. A zentai művésztelep létrejötte után egy évvel, 1953-ban alakult meg a topolyai, http:// artportal.hu/ letöltés: 2010. augusztus 30. Wenckheim Mária bárónő a Körösladányban a családi kriptában nyugszik. Körösladányi Hírmondó. XXI. évf. 1. szám. 2010. 7. www.korosladany.h u letöltés: 2010. szeptember 5. 47
