Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Vincze Klára: Adatok a csongrádi betlehemezéshez

Ezután mindnyájan az angyallal együtt éneklik a következőt: Szaporán kejjeték fő bujtárok! Az angyal azt monta hallottátok, Üdvezítőt ma maj láttok, Vele égyütt imággyátok. [Szaporán keljetek föl, bojtárok! Az Angyal azt mondta, hallottátok, Az Üdvözítőt ma majd látjátok, Vele együtt imádjátok.] Ekkor az angyal elhallgat, a három maksus pedig énekelve így folytatja: Azt sé tuggyuk gazda mére mennyünk, Még is sürget kee, hogy siessünk. Angyal szavábúl értéttük Születése Betlehembe. Ezután az első maksus magányosan énekli: A mit lehet viszek én fejecskét: A második: Én is viszek sajtot és kenyérkét. A harmadik: Én is viszek egy báránkát, Kive jó tartyuk szent annyát. Ezután valamennyien énekölve: Üdvözlégy kis Jézus kis kirájunk! Kit a szeginsigbe főtanátunk, Védd kedvessen ajándékunk, Légy mindénkor mi oltalmunk. [Azt se tudjuk gazda, merre menjünk, Meg is sürget kend, hogy siessünk. Angyal szavából értettük Születését Betlehemben.! [Amint lehet, viszek én tejecskét.] [Én is viszek sajtot és kenyérkét.] [Én is viszek egy báránykát, Kivel jól tartjuk Szent Anyját. [Üdvözlégy kis Jézus, kis királyunk! Kit a szegénységben megtaláltunk, Vedd kedvesen ajándékunk, Légy mindenkor mi oltalmunk.] Ez ének után a maksus ok mintegy indulandók körben forgolódva félig énekhangon mondják: Gyerünk Ménnyünk Az új kiráji Betlehem városába, Ott fekszik a jászolba, Szénán szalmán nyugodva. Édés Jézus tőlünk né fuss, Meg né útájj bennünket, Nekéd aggyuk szivünket, Fölajájjuk lelkünket. Ypsilon Mindén embér ugorjon Sánta varnyú maraggyon. [Gyerünk Menjünk Az új király Betlehem városában, Ott fekszik a jászolban, Szénán, szalmán nyugodva. Édes Jézus, tőlünk ne fuss, Meg ne utálj bennünket, Neked adjuk szívünket, Fölajánljuk lelkünket. Ipszilon, Minden ember ugorjon, Sánta varjú maradjon.] 264