Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Vincze Klára: Adatok a csongrádi betlehemezéshez

Adatok a csongrádi betlehemezéshez VINCZE KLÁRA (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) A betlehemes játék A betlehemezés egyházi eredetű szokás, a középkori templomi misztériumjátékokra és vallásos iskoladrámákra vezethető vissza az eredete. A középkorban még az istentiszteletet része volt, fokozatos elvilágiasodása után énekei kicserélődtek. Az énekek közt már alig találunk középkori eredetűeket, jó részük barokk-kori vagy 19. századi kántor szerzemény. A betlehemezés játéka a Szentírás történetét jeleníti meg, amikor a napkeleti bölcsek az újszülött Jézust köszöntik. A játék középpontjában a pásztorjáték áll, az evangéliumi történetet a dramatizált jelenetek fő epizódjai követik.

1 Az Angyal költögeti a mezőn alvó pásztorokat, hogy ébredjenek fel, mert megszületett a Messiás. A pásztorok nem tudnak latinul, ezért félreértik az Angyal szavait. Eljutnak az újszülötthöz, és átadják neki ajándékaikat: báránykát, túrót, sajtot. A főszereplő egy öreg, süket pásztor, akinek félrehallásai adják a humor alapját. A játék egy részét alkothatja a szálláskeresés, ez egyes vidékeken önálló szokássá nőtte ki magát. A pásztorok énekelnek, táncolnak, furulyáznak, tréfás mondókákat mondanak, ugrándoznak.

2 A szakirodalomban kétféle betlehemezés ismeretes: az egyik a bábtáncoltató betlehemes, ezt a múlt században csak a Balaton délnyugati részén, a Felső-Tisza vidéken és Esztergom környékén játszották; a másik az élő személyekkel előadott betlehemes játék, mely országszerte közismertségnek örvendett. 3 A betlehemes játék legfontosabb kelléke egy kis, hordozható templom, esetleg istálló volt, ebben található a szent család, a pásztorok és az állatok kicsinyített másai, figurái. Papírból vagy fából készítették, a papírból készültet minden évben újra készítették, a fából készültet pedig évekig is használták.

4 A betlehemes játékot főleg fiúk adták elő, ruházatuk többnyire kifordított bunda és suba volt, a székelyek ezen kívül álarcot is öltöttek magukra. Ezek az álarcok állatbőrből készültek és félelmet igyekeztek kelteni. Jól megfigyelhető ez a Bukovinából Tolna megyébe települt székelyek betlehemezésénél, az ún. csobánolásnál. A játék szövege régi eredetű, tükrözi letűnt korok hatásait éppúgy, mint a jelenkor költészetét, pl. a hittan órán tanultakat. Egyetlen közösségen belül is élhetett többfélejátékváltozat. A legarchaikusabb játékszövegek Erdélyben maradtak fenn. ' Tátrai Zsuzsanna 1990. 233. : Dömötör Tekla 1986. 100. 1 Tátrai Zsuzsanna 1990. 235. 4 Dömötör Tekla 1986. 99. 259