Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása III.

tet is. Az ún. kelevényes kisgyermeknek is „ki kell tisztulnia ", sőt a betegséget a szüle­tés után a csecsemőbe átfolyatott túlzott mennyiségű placentavér (kelevény!) rossz hatásának tulajdonítják. (Tehát az újszülött is hoz magával valami tisztátalanságot, ezt a colostrum tisztítja ki belőle. A Békés megyei Vésztőn a meconiumot másvilági fer­tőnek nevezik!) Hasonló szemlélet nyilatkozik meg a kelés, gilva, ótvar („a vére még nem volt kitisztulva") és az árpa népi kóroktanában is: ezeket vértisztulás jelének tartják, ott jön ki a csúnyaság, tört vér. GYÓGYÍTÁS A gyógyulás érdekében mindenféle módszert bevetnek: „lelki" fegyverek (pszi­cho-szomatikus ráhatások: ráolvasás, ráimádkozás, letagadás, simítás, ráfujás, kerekí­tés, keresztezés, rácsiholás, elásás stb.); fizikai fegyverek (helyretevés, kenés, melegí­tés, hűtés, mosdatás, fürdetés stb.) és „farmakológiai" eszközök (növényi, állati-, em­beri-, vegyi anyagok) egyaránt megfigyelhetők. Ezek sem válnak el mindig élesen egymástól: sokszor egyszerre többféle tényező is hat (pl. fürdő + belétett növényi szer; ráolvasás + kenés). Az eredményes gyógyítás, gyógyulás kritériuma többnyire nem orvosi, hanem szociológiai jellegű: 82 évet élt, gyermekei születtek, katona volt, jó, munkás ember lett belőle stb. GYÓGYÍTÓ-VÉDŐ HATALMASSÁGOK A baj-, kórokozókkal szemben áll számos, a hagyományokból kielemezhető gyó­gyító-védő hatalmasság: Isten(-i személyek, pl. árpa) Boldogasszony (Boldogasszony ágya, pohara; söprűje, teje [szemébe esett valami]) három király (szemölcs) három asszony (szemölcs) Szent Anna (kolera, ficam) Szent Antal (Szent Antal tüze) Szólongató Szent János (ijjedés) Szent Joachim (férges disznó) Szent Margit (légy) Födi Anyám, Főd (Édes) Anyám, Földanyám, Fődanyám, Éganyám (torokfájás), Hold (Újhold), Holdanyó, „Új hold, új király" típusú ráolvasok - gilva, szemölcs, hold tisztelete (berepedt köröm hagyománya); „eredj, köszönj az új hódnak" (fájda­lom), illetve holddal kapcsolatos tabu tilalom (berepedt köröm hagyománya), táltos, tátos (fog) koldus, kúdús (botja, kenyere: nehezen eljáró, illetve beszélni kezdő gyerek) 10 5 „Némely adatközlöm a tiszteletadás jeleként még ma is kalapot emel az új hold láttán" -úja Polner 1985 a, 7. 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom