Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Purgel Nóra: Vallási közösségek egy dél-alföldi faluban 1930-1950 között. Adatok a szegvári KALOT és KALÁSZ történetéhez

6. kép. Szegvári lelkigyakorlat 1942-ben. (Tóth Lászlóné szül. Berezvai Jusztina tulajdona.) A DL összejövetelein felolvasás, beszélgetés után, vezetőként elmondta közölni valóját a tagoknak. Otthonról gramofont vitt a gyűlésre, és ez adta a zenét a táncoláshoz, miközben a magánügyeiket is elmesélték a lányok. Adatközlőm lakodalma 1948ban volt az akkori Polgári Körben (ma Hunyadi János utca 12.), ahová több KALÁSZ tagot meghívott, és együtt táncoltak, énekeltek. A tőlük kapott nászajándék is emlékezetes számára: egy alumínium mosófazékban reszelőt, csigapödrőt, kanalakat, tányérokat és egyéb háztartási eszközöket kapott. Ezt a sokféle ajándékot az egyik KLOSZ tag gyűjtötte össze, aki szintén hivatalos volt a mulatságra. Itt kell megjegyezni, hogy a lányok nemcsak háztartási eszközöket, hanem Szűz Mária szobrot is vittek nászajándékba egyik KALÁSZ tagtársuknak, Tóth Máriának 1946. október 20-án. A KALOT legények pedig a vőlegénynek Purgel Mátyásnak egy festményt, mely Krisztus megfeszítését ábrázolja. Dénes János celebrálta esküvőre nemcsak a lányköri tagokat, hanem a szegvári Szociális Testvéreket is meghívták.

2

7 Ez nem volt egyedi eset, hiszen a lányköri tagok annyira jól ismerték egymást, olyan szorosan együvé tartoztak, hogy életük fontos eseményeit is együtt akarták megünnepelni. A Katolikus Leányok Országos Szövetsége (KLOSZ) Berezvai Jusztina emlékei alapján 1946 körül alapult meg Szegváron. Ide általában a polgári iskolában vagy tanítóképzőben tanult lányok jártak. A védőnő végzettségű Viktória testvér volt a vezetőjük, és az összes egyesület vezetője is, mert ekkor már a többi apáca elhagyta megyeháza épületét az életüket nagyon megnehezítő megszorítások miatt. 2

7 Tóth Mária Anna (1926) 193