Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Purgel Nóra: Vallási közösségek egy dél-alföldi faluban 1930-1950 között. Adatok a szegvári KALOT és KALÁSZ történetéhez

tolikus Dolgozó Leányok szervezetére (DL). Gergely Jenő szerint 1941 végére a DL és DN együttesen 172 csoportot számlált (50 fővárosi csoporttal), majd 1944 nyarán 230-ra duzzadt ez a szám, 10 ezer fős tagságra.

9 Vezetőképző tanfolyamokat és tanulmányi napokat szerveztek, melyeken 1943-ig a 20 egyhetes tanfolyamon 1500, a háromnapos képzéseken 1400 hallgató vett részt.

1

0 „Az egész év folyamán, de főleg ádventben és nagyböjtben lelkinapokat és lelkigyakorlatokat tartottunk. A heti csoportélet menete a következő volt: ima, előadás (hetenként váltakozva, munkásélet, munkásproblémák, kulturális, kedélyképző, világnézeti eligazítások), közös játék, ének, mozgalmi hírek. Imával és az indulóval: «Engem az Isten munkára teremtett...» zárul. "

u A politika vallásellenessége azonban sokszor megtörte a lelkes tagokat: 1944. december 27-én a budapesti Bokréta utcából hurcolták el a mozgalom központi vezetőjét, Salkaházi Sára testvért és munkatársát, Bernovits Vilmát, akiket később a 1 • 12 i Duna-parton végeztek ki. A katolikus egyesületek és szövetségek feloszlatása után, mint AC Dolgozók Nagyasszonya csoportok működtek tovább. Katus László szerint a korábban is meglévő hitbuzgalmi egyesületek (Szent József kongregáció, Mária Társulat, Jézus Szíve Társulat, Oltáregylet) mellé több új, katolikus egyesület létesült Szegváron is, melyek a hitélet elmélyítése mellett tagjaik elméleti és gyakorlati képzéséről, nemes szórakozásáról, sőt társadalmi érdekvédelméről is gondoskodtak. Az alsó tagozatos gyermekek számára szerveződött a Szívgárda. Egyik adatközlőm elmondása alapján sötétkék kalapot viseltek a tagok, jelvényük a tőrrel átszúrt Jézus szíve-jelvény volt. Az idősebb lányok a Kis Szent Teréz Kör vagy a Boldog Margit Kör tagjai lehettek. Mindkét csoportnak egyforma Szűz Máriát ábrázoló jelvénye volt. A körbe rendszeresen eljárók egyévi próbaidő után lehettek rendes tagok, utóbbiak általában havi 2-3 összejövetelt tartottak. 1939 első félévben például egy háromnapos lelkigyakorlat és egy színielőadás mellett a következő előadások szerepeltek a leánykör programjában: „Hogyan szórakozzunk?", „Az öltözködésről", „A nagyböjtről", „Szűz Máriáról", „A húsvéti örömről", „Az élet tavasza", „Népszokásaink szeretete és értéke", „A nagy leány szerepe a családban", 13 „Pünkösdi öröm". Ugyancsak az 1930-as években létesültek a KLOSZ (Katolikus Leányok Országos Szövetsége), a KALÁSZ (Katolikus Agrár Leányok Általános Szövetsége)

1

4 és a KDLOSZ (Katolikus Dolgozó Leányok Országos Szövetsége) szegvári szervezetei. A Szegvári Katolikus Nők Szervezete 1931-ben alakult a Katolikus Nőszövetség részegyesületeként. Világi elnöke Dr. Orosz Mihályné, a főjegyző felesége lett, egyházi vezetője pedig Túrán Eleonóra szociális testvér. Célja: „a gyakorlati katolikus élet és evvel kapcsolatban a szegváriakra irányuló karitatív munka, az ifjúság felkarolása és 9 Gergely Jenő 1999. 140. 1

0 Jolsvai Hedvig - Mona Ilona 1990. 108. 1

1 Jolsvai Hedvig-Mona Ilona 1990. 108. 1

2 Salkaházi Sára 1930-ban Szegváron tette le első fogadalmát. 2006-ban az egyház boldoggá avatta, majd 2010. szeptemberében helyezték el ereklyéjét a szegvári Kisboldogasszony templomban. 1

3 Katus László 2000. 371. 1

4 A Csongrád Vármegye Egyesületi Alapszabályának betüsoros tárgymutatója szerint a szegvári KALÁSZ leánykör megalakulásának dátuma 1943. április 26. 186