Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Nagy Netta: Paraszti magatartásformák, túlélési módszerek a homokhátsági falvakban a beszolgáltatás éveiben, 1945-1956 között
A vágási rendelet megszegőit a 8.800/1946. M. E. sz. rendelet alapján büntették. Az „elkövető" osztályhelyzetétől függően akár börtönbüntetés is járhatott érte. 2 8 1953 júniusában az egyik 7 holdas gazdát közellátás érdekének veszélyeztetése miatt 1500 forint pénzbüntetésre ítélték, mely nem teljesítés esetén 60 nap börtönre volt változtatható. Lefoglaltak tőle 10 kg sonkát, 2 kg kolbászt, 10,5 kg zsírt. Az ítéletből kiderül, hogy Sz. J. 1952 decemberében 40 kg sertésbeadási kötelezettsége teljesítésével hátralékban volt, így vágási engedélyt nem kapott volna, ezért egy 110 kg körüli sertését vágási engedély nélkül vágott le. 2 9 „ Olyan gyanús emberekkel nem tárgyaltam. "A feketekereskedelem A feketekereskedelem és a paraszti mentalitás kapcsolatát vizsgálva érdemes a jelenség bemutatását a háború végén kibontakozó cserekereskedelem térnyerésével kezdeni. Az alacsony beszolgáltatási árak miatt a parasztság érdekei folyamatosan ütköztek a központi készletgyűjtés kormány politikájával. A körülmények rászorították a parasztságot a feketepiac előnyeinek kihasználására, melynek hasznát persze a közvetítőkereskedelem fölözte le. 3 0 A háború végén a központi és a helyi igazgatás is tisztában volt vele, hogy a zűrzavaros körülmények között a cserekereskedelemnek meghatározó szerepe van a lakosság ellátásában, ezért bizonyos szintig tűrte, ugyanakkor a spekuláció és üzérkedés megfékezésére törekedett. A háború alatt és közvetlenül utána a közellátási célra biztosítani kívánt készletek védelmét, a feketekereskedelem megakadályozását szolgálták a forgalmi kötöttségek. 1944 decemberétől rohamosan csökkentek az élelmiszer-tartalékok. Ahogy nőtt az áruhiány, úgy emelkedtek az élelmiszerárak. Élelmiszerrel a kemény télben csak a parasztság rendelkezett. Náluk pedig hiányzott a gyufa, só, élesztő, cukor, petróleum, ruha és más sokféle iparcikk. A forgalomban lévő pénzeket - az orosz hadsereg által kibocsátott hadipengőt, illetve rubelt, továbbá az egyre jobban elértéktelendő pengőt a parasztság nem fogadta el fizetőeszközként, í^y aztán a városi munkások pénzben kapott bérüket nem tudták élelmiszerre váltani. 3 1944 utolsó hónapjaiban a vasúti forgalom megindulásával a majsaiak egyre nagyobb mennyiségben kezdtek zsírt, szalonnát szállítani Kecskemétre, ezért 1945 januárjában az elöljáróság az élelmiszer kiszállításának korlátozásáról döntött, mely 2 8 CSML XXIV. 613. Csongrád Megyei Begyűjtési Hivatal iratai 5. d. Csongrád Megyei Begyűjtési Hivatal beszámolója a Begyűjtési Minisztérium Felügyeletei Főosztályához 1956. július 6. Már maguk a bíróságok elégelték meg a politikai alapon túlburjánzott kisembereket sújtó ítélkezési gyakorlatot. A büntető kollégium a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények miatti büntetéseket szabályozó 8.800/1946 M.E. sz. rendeletet tárgyalása kapcsán javaslatot tett a forgalmi korlátozások, és az állatvágást korlátozó rendelkezések enyhítésére. 2 9 CSML XXni. 706. Balástya-Felsőközpont Községi Tanács VB iktatott iratok 170-20/1953. Szegedi Járásbíróság ítélete 1953. máj. 29. 3 0 Pető-Szakács 1985. 42-47. 3 1 Huszka L.- Nagy Á. 1988. 363. A munkások a direkt juttatásként kapott szűkös élelmiszerhányadot így feketepiaci beszerzéssel sem tudták kiegészíteni. 1945-46 fordulóján az ipari munkásság az ország számos pontján éhség(elleni)-sztrájkba lépett. Botos- Gyarmati- Korom - Zinner 1988. 67. 168
