Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Nagy Netta: Paraszti magatartásformák, túlélési módszerek a homokhátsági falvakban a beszolgáltatás éveiben, 1945-1956 között
Háztartáshoz tartozó személyek száma 1. sertés után 2. sertés után 3. sertés után 4. sertés után 5. sertés után Háztartáshoz tartozó személyek száma beadandó zsír (kg) 1. 15 15 15 15 15 2. 8 15 15 15 15 3. 4 15 15 15 15 4. 3 9 15 15 15 5. 1 8 15 15 15 6. 6 12 15 15 7. 5 10 15 15 8. 4 9 15 15 A dézsmazsír beadás a kisföldű parasztokat is súlyosan érintette, közülük többen a hivatalos utat választva párbeszédbe kezdtek a helyi hatalommal, kérésük azonban nem mindig talált meghallgatásra. „T. S-né (...) 1 db 50-60 kg-os sertést levágott, melynek 6 kg zsírja lett, ezzel szemben dézsmazsír kivetése 8 kg, ennek elengedését kéri. " „Cs. M. (....) 3 kat. Hold 800 négyszögöl ingatlanon gazdálkodik. Kényszervágás folytán levágott 1 db sertést, kb 65-68 kg, melynek 3-3,5 kg zsírja lett. A kényszervágást mezőőrök igazolják. Dézsmazsír beadási kötelezettség 8 kg, ennek elengedését kéri." ,,B. F. (...) 8 kat. Hold 800 négyszögöl ingatlan tulajdonosa. 1 db sertést kukorica hiány miatt hizlalni nem tudta, így kénytelen volt levágni. Dézsmazsír beadási kötelezettsége 6 kg, amennyiben ennek teljes elengedése nem lehetséges, mérséklést kér. " „Özv. F. M-né_(...) 1 kat hold 1400 öl ingatlan tulajdonosa. Családtagok száma 3. 1 db sertést levágott, amelynek fehérje még saját szükségletété sem fedezi, beadási kötelezettsége 3 kg, melynek elengedését kéri " 2 S A feketevágások egy része az önellátást szolgálta, másik részük értékesítési céllal zajlott, feketekereskedelem keretében, mivel a rendelet állatforgalmi korlátozásokat is tartalmazott. Magántermelő csak tenyésztés, továbbtartás és saját fogyasztás céljára vásárolhatott sertést, eladás céljából nem. Tiltották a marha, borjú, juh vágási célú vásárlását is. Továbbértékesítési céllal csak az Allatforgalmi Vállalat és a Gyapjúbegyűjtő Vállalat vásárolhatott, illetve közfogyasztásra is csak ezek a vállalatok vághattak. Kivételt jelentettek a magánhúsiparosok és lacikonyhás pecsenyesütögetők, akik kizárólag személyesen vásárolhattak hízott sertést. 2 4 „A feketevágókra nagyon vadásztak. Ez azt jelenti, hogy vágtak birkát, vágtak kecskét, bizonyos helyekről így lehetett húst venni. Ez a feketevágó vagy elhordta este szatyorba a megrendelőhöz, vagy elment érte az illető. Az én anyámat kileste a rendőr, hogy vitte neki a húst a feketevágó, és elment hozzá éjjel 11 órakor, hogy megnézze, mit főz. Hát birkahúst főzött és elvette tőle, vagyis el kellett vinni neki Üllésre, -ott CSML XXIII. 746. Üllés Községi Tanács VB ülésének jegyzőkönyve 1950. november 18. CSML XXIV. 613. Csongrád Megyei Begyűjtési Hivatal iratai 3. d. 1955-1956. Valamennyi járási, városi begyűjtési hivatal vezetőjének és beosztott dolgozóinak, valamennyi községi begyűjtési megbízottnak és előadónak (1955. november 30.) a 2/1955. Bgy.M.sz. rendelet (vágási rendelet) ismertetése 165
