Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Szűcs Judit: Akinek nem volt szilvafája, az vitt a szomszédból suhát, avagy a szilva Csongrádon

emlékezetével az 1922-ben született Takács József emelkedik ki.

8 A szóbeli gyűjtés alapján leírtakat sok csongrádi lakos erősítette meg egy-egy adattal. Az ő nevük nem szerepel a dolgozatban. A szilva (

Prunus domestica) Elő-, Közép-Ázsiától a Balkánon át Közép-Európában is honos. Nemes gyümölcsként Európába először a rómaiak hozták. A honfoglaló magyarság az itt élő szlávoktól vette át. Később az ázsiai fajtákat amerikaiakkal keresztezték. A napjainkban termesztett fajok kereszteződésére példa a sárgásvöröses cseresznyeszilva és a kék kökényszilva

9 Az olasz származású tojás vagy gömb alakú termésű fajták neve ringló (P. italica) w A szilva elterjedtségét, a keménymagú gyümölcsök közötti elsőségét hasznos tulajdonságai tették lehetővé: csak közepesre nő, gyökérsarjakkal könnyen szaporodik, nem kíván gondozást, nem ad nagy árnyékot, elég bőven terem, kártevőkre nem kényes, így szívesen ültették, megtűrték utak mentén, például a zalai tájon.

1

1 Az árterekben, így a Duna mentén és a Tisza árterében is egész erdőket alkotott.

1

2 Szilvát aszalványként a 16-17. században a felső-magyarországi és erdélyi városok, köztük talán elsőként Beszterce városa szállított Lengyelországba és a nyugateurópai országokba.

1

3 Feltehetően a marhahajtó utak, vagyis a marhakereskedelem is segítette, biztosította - más árukkal együtt - ennek a gyümölcsnek aszalványként exportálását.

1

4 A Duna mente és a Tisza partja népei számára a folyók szabályozása előtt az ártéri gyümölcsfák haszonvétele jelentősnek számított.

1

5 A középkorban az Alföldön az ártéri gyümölcsösöket a kőris- és tölgyligetetekben termő „körtvélyesek", almások és szilvások jelentették.

1

6 A csongrádi kistáj gyümölcskultúrájának 12-14. századi alakításában jelentős szerepe lehetett a településhez közeli, a Tisza árterében épült Ellés monostor bencés szerzeteseinek.

1

7 Evlia Cselebi török utazó 1665-ben itt virágzó települést talált. Többek között ezt íija a Tisza partján fekvő Csongrádról: „Piaca, bazárja kicsiny, szőlője, kertje sok van." A 17. század végi események, a törökök ki verése, majd a kuruc felkelés tájunkon is lefolyó csatája tehették tönkre ezeket a szőlőket és kerteket, ahol szilva is teremhetett. x Itt nem sorolom fel minden adatközlőmet. A megfelelő szövegrészben szerepelnek családi-anyagi-társadalmi helyzetükkel. 9 Rapaics Rajmund 1940. 10-11, 37, 40, 63, 67.; Kósa László 1982. 42. 1

0 Kósa László 1982. 42. 1

1 Simon András 2007. 73, 79. 1

2 Andrásfalvy Bertalan 2001. 501. 1

3 Kósa László 1982. 42; Luby Margit 1939.; Rapaics Rajmund 1940. 97-138. A szerző a damaszkuszi szilva középkori útját jelzi Európába. Ettől a fajtától eredezteti források alapján a magyar besztercei szilvát, melyet innen a 16. századtól Nyugat-Európába exportálnak. Mindkettő aszalt szilvaként teszi meg a maga útját. 1

4 Gencsi Zoltán 2010 novemberében Csongrádon elhangzott, „Megmaradásunk jelképe a magyar szürke" című előadása és azonos című szöveges térképe alapján. 1

5 Andrásfalvy Bertalan 2007. 232-256; Bellon Tibor 2003. 109-137. Levéltári forrásokkal adatolt részletes leírásaikat csak jelzem. 1

6 Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson 1975. 70. 1

7 Surányi Dezső 2000. 248. 132