Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Kerekes Ibolya: Török hatások a tápai gyékényszövésben?

május 30-án kezdődött) síkságon a fráterek tudományok szerint külön-külön csapatokban gyékény- és zsupptetők alatt tanyáztak, minek okából ezt a káptalant gyékényes- vagy zsuppos káptalannak nevezték."

2* A szent ún. perugiai legendájában pedig ezt olvashatjuk: Az assisi püspök „amint belépett a házba, kopogtatott, hogy bemenjen Szent Ferenchez, és miután kinyitották neki az ajtót, tüstént besietett a cellába, amelyben egy másik, gyékényből készült kis kamrácska állott, ahol Szent Ferenc lenni szokott. Mivel tudta, hogy a szent atya meghitt barátságot és kedvességet szokott iránta tanúsítani, nyugodtan ment, és széthajtotta a cellácska gyékényfonatát, hogy lássa őt"

1

9 írott források tehát említést tesznek a gyékényfonatok, -szövetek használatáról. Nem szólnak viszont arról, hogy ezek milyen technikával készültek. Elvétve fellelhető képi ábrázolások alapján háromféle típust különíthetünk el. Az egyik egyértelműen szövéssel készült, a másik változathoz a növényi szálakat egymáson keresztbe fektetve négyzetrendszeres fonatokat alakítottak ki készítőik, a harmadiknál pedig hosszú hármas-fonatokat használtak, amelyeket varrószállal öltöttek össze a kívánt hosszúsár , rt tt y 30 gú és szélességű szőnyegekké. Az írásos emlékek arról tanúskodnak, hogy a gyékényt elsősorban fekvőhelyként használták a szegényebb rétegek és a szegénységet fogadó szerzetesek. A magyar népi lakáskultúra alakulásával mélyrehatóan foglalkozó K. Csilléry Klára azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a magyarság már jóval a honfoglalást megelőző időszakban ismerte és használta gyékényszálakból fonott/szőtt, földre terített fekvőhelyet.

3

1 A Kárpát-medencébe telepedés után még hosszú ideig folytatódott ez a gyakorlat. Amint az előzőekből kitűnik, a fekhely funkció mellett használhatták - ha meleget nem is, de védő, enyhelyet adó - takaróként, ágy elé helyezett szőnyegként, ülőhelyként, „térelválasztóként", ajtót helyettesítő „függönyként" illetve tetőfedő anyagként. Az itt felsorakoztatott adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a növény felhasználása és a belőle készült tárgyak jelen voltak már 1526 és az ún. török kor előtt a magyar (és az európai) kultúrában. Sőt, a gyékényfekvőhelyen való alvás és a gyékényszövetek/fonatok földre terítése olyan mélyen beleivódott a magyar nyelvhasználatba, hogy magát a növényt és a belőle készült, földre teríthető, fekvőhely funkciót betöltő fonatokat máig ugyanazzal a gyékény szóval jelöljük. Tápé és a gyékény Tápé életét mindig földrajzi helyzete határozta meg. A Tisza, a Maros és Szeged közelsége volt rá nagy hatással. Az áradások ugyan sokszor elpusztították, de a folyók időnként meg is védték, menedéket, élelmet, megélhetést adtak az itt élőknek. A környéken talált régészeti leletek, és a magyarság honfoglalás előtti történetével foglal8 Assisi Szent Ferenc és a Fioretti. 1980. 264. 2

9 Assisi Szent Ferenc perugiai legendája. Ford.: bev. Varga Imre Kapisztrán OFM. Helikon, Budapest, 1990. 36. 3

0 Csalog Zsolt 1962.; Richter Éva 2003., 2005. Kulcsár Géza: A világtörténelem képekben. I. 1974. XXXI. tábla; K. Csilléry Klára 1982. 129. és 130. kép. 3

1 K. Csilléry Klára 1982. 77. 86. Véleményét osztja Zentai Tünde is. Zentai Tünde 2002. 82-83. 11