Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Mód László: „Ilyen még nem volt." Szőlészeti-borászati kiállítások Szegeden a 19. század végén és a 20. század elején
ezüstéremben részesülők közül említést érdemel Szobonya Bertalan, Gerle Imre és Fráter Gyula. A bíráló bizottság 11 kiállítót (pl: Barcsay Károly, Rózsa Nándor stb.) bronzéremmel, 7-et pedig elismerő oklevéllel jutalmazott. A hegyi borok kategóriájában aranyérmet Tagányi Ferenc, Kicsinkó Antal, Lászay Szabó László, Horváth Jenő, Hammersberg Jenő, gróf Zichy Rezsőné és gróf Apponyi Sándor kapott. A zsűri 12 kiállítót (pl. Orf Gáspár, Willinger Márton stb.) ezüst-, 13-at (pl: báró Augusz Károlyné, Nagy Gábor stb.) pedig bronzéremmel díjazott. A mezőgazdasági kiállításhoz kapcsolódva 1899. szeptember 8. és 10. között rendezték meg az első országos szőlészeti és borászati kongresszust, amely alkalmat biztosított a szőlő- és borgazdálkodás aktuális kérdéseinek megvitatására, a felkért szakemberek előadásain keresztül. 5 forint tagsági díj lefizetése ellenében a kongreszszus tagjai igazolványhoz juthattak, amely a kiállítás látogatására, valamint a szakmai kirándulásokon való díjmentes utazásra jogosított fel. Szeptember 8-án Rácz Sándor, a Magyar Királyi Vincellériskola igazgatója a homoki szőlőtelepítésről, talajelőkészí-tésről, Zauner Richárd, az Első Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársaság vezetője pedig a homoki borok kezeléséről tartott előadást, amelyek számos hozzászólást eredményeztek a szakemberek részéről, akik a témával kapcsolatban más problémákat is felvetettek. A kongresszus második napján, szeptember 9-én Heinrich József, szőlészetiborászati felügyelő a homoki bor- illetve csemegeszőlők megválasztásáról, Jablonowski József, 3 a rovartani állomás igazgatója a szőlő növényi és állati kártevőiről, és az ellenük való védekezés lehetőségeiről beszélt. Drucker Jenő a jég elleni biztosításról tartott előadást, amelyet a kiállításon létrehozott szőlőtelep megtekintése, és a jég elleni készülék bemutatása követett. Szeptember 10-én Baross Károly a Szőlőművelők Országos Egyesületének a megalakításáról értekezett, amelyet vita követett. Szeptember 8-án délután mintegy 130 szakember látogatott el vonattal HorgosKirályhalomra, ahol Korossy Emil köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően szakszerű kalauzolás mellett megtekintették Ormódi Béla, Szobonya Bertalan, Heinrich József, Rombay Zsigmond, illetve az Első Magyar Szőlőtelepítő Részvénytársaság birtokát. A látogatás lehetőséget nyújtott arra, hogy megvitassák a szőlő- és borgazdálkodás során felmerülő aktuális kérdéseket (pl. lisztharmat elleni védekezés, szőlőcsomagolás stb.). A kirándulás Ormódi Béla villájában zárult, ahol megvendégelték a jelenlévőket, akik este nyolc órakor tértek vissza Szegedre, a kiállítás színhelyére. 5 4 1 Jablonowski Józsefet (1863-1943) a magyar mezőgazdasági rovartan megalapozójaként és legnagyobb szaktekintélyeként tarthatjuk számon, aki sokat tett a gazdasági növényvédelem ügyéért. Góz Gabriella, V. 1988.28-30. 4 1899 után is rendeztek Magyarország különböző településein olyan kiállításokat, amelyeken a szőlészeti-borászati bemutatóknak ismét fontos szerep jutott. 1902-ben Pozsony biztosított helyet a II. mezőgazdasági országos kiállításnak, amelynek keretei között szőlészeti kongresszust is szerveztek. 1905ben Tátralomnicon a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete vásárral egybekötött csemegeszőlő- és borkiállítást rendezett. 1907-ben újabb országos bemutatót szerveztek, amelynek Pécs város biztosított helyszínt. Rácz János 2006. 67-68. 107
