Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)
Mód László: „Ilyen még nem volt." Szőlészeti-borászati kiállítások Szegeden a 19. század végén és a 20. század elején
első mezőgazdasági országos kiállítás alapvetően az alföldi borok bemutatkozását szolgálta, aminek egyértelmű bizonyítéka, hogy a termelők megközelítőleg harmada erről a borvidékről származott. Az alföldi kiállítóknak kb. a fele a szegedi lakosok közül került ki, akik igen gazdag fajtaválasztékot vonultattak fel, amelyet a Kadarka, az Olaszrizling, a Zöldszilváni, a Piros velíelini, az Oportó, a Szerémi zöld és a Nagy burgundi túlsúlya jellemzett. A helyi szőlőbirtokosok közül Ádok István 4 3 (Kadarka 1885; Fehér kadarka 1894), Barcsay Károly 4 4 (Olaszrizling 1897, 1898), Fráter Gyula 4 5 (ó vörös homoki, új vörös homoki, új siller homoki, 3 fajta ó fehér, 4 fajta új fehér), Fajka János 4 6 (Zöldszilváni 1897, 1898; Piros velíelini 1897; Oporíó 1898), Gerle Imre 4 7 (3 fehér és vörös homoki bor), Juranovics Ferenc 4 8 (szegedi Szerémi zöld 1897; szegedi Burgundi vörös 1897) és Kiss Gyula (Nagyburgundi 1896; Szerémi zöld 1896; Rizling 1896; Nemes kadarka 1894) érdemel említést. A kiállítás katalógusában gyakran szerepelnek a szőlőfajták is, amelyek önmagukban vagy házasított formában képezték a borok alapját. Kék és fehér szőlők egyaránt előfordulnak, amelyek között régi magyar fajtákkal (Mézes fehér, Tüskés púpú, Csomorika, Szerémi zöld Kéknyelű stb.) is szép számban találkozhatunk. A direkttermők állományát az Izabella és az Oíelló képviselte, amelyekből csak 2-3 termelő készített bort. Nehéz feladat pontos képet alkotnunk a szőlőféleségekről, mivel a katalógus sok esetben nem nevezete meg a borok összetételét. A fajták száma a bor szekcióban meghaladja a negyvenet, amelyekből esetenként házasított italokat (homoki Rizling-Szlankamenka 1895; Kadarka-Kövidinka 1897; Kadarka-Kövidinka-Olaszrizling 1897; Kadarka-Kövidinka-Olaszrizling-Ezerjó-Zöld szilváni; Kadar4 3 Feltehetően azonos lehet azzal a szatymazi szőlőbirtokossal, aki 1903-ban az Ádokhegy határában, a pesti országút mellett feszületet állított. Mód László-Simon András 2010. 45. 4 4 Barcsay Károly (1841-1913) 1874-ben telepedett le Szegeden, ahol 1875-ben Götz Károly örököseitől megvette az Isteni Gondviselésről elnevezett, reáljogú gyógyszertárat. Hamarosan a virilista polgárok listáján a harmadik helyre küzdötte fel magát. Szatymazon mintabirtokot létesített, ahol 1895 és 1905 között a helyi gazdakör elnöki tisztségét is betöltötte. Különösen gyümölcsfáival szerzett sok díjat és elismerést, de említést érdemel gazdag szőlőfajta gyűjteménye is. 1899-ben Szegeden 100 csemegefajtával mutatkozott be. A kiállítás katalógusa szerint Barcsay Károly évente 500 000 sima, illetve 100150 000 1-2 éves, gyökeres vesszőt értékesített a telepéről, ahol 280 különböző csemegeszőlőt termesztett. Pálmai József 2000. 596. 4 5 Fráter Gyula (1851-1914) ügyvédként tevékenykedett Szegeden. Fiatalon Franciaországban a szőlőtermesztést tanulmányozta, ami nagy hatást gyakorolt rá. Pénzét árveréseken vásárolt, homokos talajú területekbe fektette, amelyeket szőlővel telepített be. Nemcsak új fajtákat (Olaszrizling, Burgundi) honosított meg, hanem új munkaeszközöket is használt, amelyek közül említést érdemel a Vermorel permetező vagy a bogyózó-daráló gép. Pálmai József 2000. 600. 4 6 Fajka János (1849-1921) városi főszámvevőként tevékenykedett, és jelentős szerepet vállalt a város újjáépítésében, amiért 1883-ban királyi elismerésben részesült. Szatymazon rendelkezett szőlőbirtokkal. Habermann Gusztáv 1993. 74. 4 7 Gerle Imre a Homoki Gazda című szaklap egyik hirdetésében saját töltésű, lezárt palackokban a következő borféleségeket ajánlotta az érdeklődők figyelmébe: Homokgyöngy (Velíelini, Rizling, Kövidinka) 1904-es, Homokgyöngy 1905-ös és 1908-as évjárat. Szegeden, a Tisza Lajos krt. 69. szám alatti lakóhelyén a borokon kívül 1893-ból származó diós- illetve törkölypálinkát is értékesített. Homoki Gazda 1911. november. 6. 4 8 Juranovics Ferenc 1868-ban telepedett le Szegeden, ahol a vendéglátásban tevékenykedett. 1886-ban megalapította a Tisza szállót, amelyet később részvénytársasággá alakított át. Habermann Gusztáv 1993. 131. 104
