Bárkányi Ildikó szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 7. (Szeged, 2011)

Mód László: „Ilyen még nem volt." Szőlészeti-borászati kiállítások Szegeden a 19. század végén és a 20. század elején

első mezőgazdasági országos kiállítás alapvetően az alföldi borok bemutatkozását szolgálta, aminek egyértelmű bizonyítéka, hogy a termelők megközelítőleg harmada erről a borvidékről származott. Az alföldi kiállítóknak kb. a fele a szegedi lakosok közül került ki, akik igen gazdag fajtaválasztékot vonultattak fel, amelyet a Kadarka, az Olaszrizling, a Zöldszilváni, a Piros velíelini, az Oportó, a Szerémi zöld és a Nagy burgundi túlsúlya jellemzett. A helyi szőlőbirtokosok közül Ádok István 4 3 (Ka­darka 1885; Fehér kadarka 1894), Barcsay Károly 4 4 (Olaszrizling 1897, 1898), Fráter Gyula 4 5 (ó vörös homoki, új vörös homoki, új siller homoki, 3 fajta ó fehér, 4 fajta új fehér), Fajka János 4 6 (Zöldszilváni 1897, 1898; Piros velíelini 1897; Oporíó 1898), Gerle Imre 4 7 (3 fehér és vörös homoki bor), Juranovics Ferenc 4 8 (szegedi Szerémi zöld 1897; szegedi Burgundi vörös 1897) és Kiss Gyula (Nagyburgundi 1896; Szerémi zöld 1896; Rizling 1896; Nemes kadarka 1894) érdemel említést. A kiállítás katalógusában gyakran szerepelnek a szőlőfajták is, amelyek önma­gukban vagy házasított formában képezték a borok alapját. Kék és fehér szőlők egy­aránt előfordulnak, amelyek között régi magyar fajtákkal (Mézes fehér, Tüskés púpú, Csomorika, Szerémi zöld Kéknyelű stb.) is szép számban találkozhatunk. A direkttermők állományát az Izabella és az Oíelló képviselte, amelyekből csak 2-3 termelő készített bort. Nehéz feladat pontos képet alkotnunk a szőlőféleségekről, mivel a katalógus sok esetben nem nevezete meg a borok összetételét. A fajták száma a bor szekcióban meghaladja a negyvenet, amelyekből esetenként házasított italokat (homoki Rizling-Szlankamenka 1895; Kadarka-Kövidinka 1897; Kadarka-Kövidin­ka-Olaszrizling 1897; Kadarka-Kövidinka-Olaszrizling-Ezerjó-Zöld szilváni; Kadar­4 3 Feltehetően azonos lehet azzal a szatymazi szőlőbirtokossal, aki 1903-ban az Ádokhegy határában, a pesti országút mellett feszületet állított. Mód László-Simon András 2010. 45. 4 4 Barcsay Károly (1841-1913) 1874-ben telepedett le Szegeden, ahol 1875-ben Götz Károly örököseitől megvette az Isteni Gondviselésről elnevezett, reáljogú gyógyszertárat. Hamarosan a virilista polgárok listáján a harmadik helyre küzdötte fel magát. Szatymazon mintabirtokot létesített, ahol 1895 és 1905 között a helyi gazdakör elnöki tisztségét is betöltötte. Különösen gyümölcsfáival szerzett sok díjat és elismerést, de említést érdemel gazdag szőlőfajta gyűjteménye is. 1899-ben Szegeden 100 csemegefaj­tával mutatkozott be. A kiállítás katalógusa szerint Barcsay Károly évente 500 000 sima, illetve 100­150 000 1-2 éves, gyökeres vesszőt értékesített a telepéről, ahol 280 különböző csemegeszőlőt termesz­tett. Pálmai József 2000. 596. 4 5 Fráter Gyula (1851-1914) ügyvédként tevékenykedett Szegeden. Fiatalon Franciaországban a szőlőter­mesztést tanulmányozta, ami nagy hatást gyakorolt rá. Pénzét árveréseken vásárolt, homokos talajú te­rületekbe fektette, amelyeket szőlővel telepített be. Nemcsak új fajtákat (Olaszrizling, Burgundi) hono­sított meg, hanem új munkaeszközöket is használt, amelyek közül említést érdemel a Vermorel perme­tező vagy a bogyózó-daráló gép. Pálmai József 2000. 600. 4 6 Fajka János (1849-1921) városi főszámvevőként tevékenykedett, és jelentős szerepet vállalt a város újjáépítésében, amiért 1883-ban királyi elismerésben részesült. Szatymazon rendelkezett szőlőbirtokkal. Habermann Gusztáv 1993. 74. 4 7 Gerle Imre a Homoki Gazda című szaklap egyik hirdetésében saját töltésű, lezárt palackokban a követ­kező borféleségeket ajánlotta az érdeklődők figyelmébe: Homokgyöngy (Velíelini, Rizling, Kövidinka) 1904-es, Homokgyöngy 1905-ös és 1908-as évjárat. Szegeden, a Tisza Lajos krt. 69. szám alatti lakóhe­lyén a borokon kívül 1893-ból származó diós- illetve törkölypálinkát is értékesített. Homoki Gazda 1911. november. 6. 4 8 Juranovics Ferenc 1868-ban telepedett le Szegeden, ahol a vendéglátásban tevékenykedett. 1886-ban megalapította a Tisza szállót, amelyet később részvénytársasággá alakított át. Habermann Gusztáv 1993. 131. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom