A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Mód László: „... utazásainknak alkalmatlanságait tűréssel viselhessük...” Szentes város külkapcsolatai a passzuslevelek tükrében (1827–1830)

„... utazásainknak alkalmatlanságait tűréssel viselhessük... " Szentes város külkapcsolatai a passzuslevelek tükrében (1827-1830) MÓD LÁSZLÓ (Koszta József Múzeum, Szentes) „Segíts is a te kegyelmed által, hogy utazásunkbeli minden foglalatosságaink­ban, beszédinkben, társalkodásinkban, alkudozásinkban, adásinkban (vevésinkben), mindenkor és mindenütt előttünk hordozzuk a te félelmedet..." A tanulmányom cí­méül és bevezető soraiul választott idézetek mindegyike a Szikszay György prédiká­tor által 1795-ben összeállított Keresztyéni tanítások és imádságok... című munkából származnak, amely első megjelenése óta több mint kilencven kiadást ért meg, és a református kegyességi irodalom egyik kiemelkedő alkotásává vált. 2 Az imádságos könyvet kezünkbe véve feltűnik, hogy az említett élethelyzetek között az utazásnak is milyen fontos szerep jut. Magyarázható ez többek között azzal, hogy a lakóhely elha­gyása, az idegen településeken, vidékeken való tájékozódás és tartózkodás mindig is veszélyekkel járt. A Móra Ferenc Múzeum 2003-ben megjelent néprajzi évkönyvében közölt két tanulmányom közül az egyik Szentes város 18. századi gazdasági kapcsolatrendszerét veszi alapos vizsgálat alá levéltári források segítségével. 3 Az elemzésbe vont doku­mentumok többsége - gondolok itt elsősorban a bírói számadáskönyvekre - a mező­városi tanács gazdasági jellegű tevékenységéről hordoz alapvető információt, a lakos­ság kapcsolatairól viszont keveset tudunk, mivel az elöljáróság elé viszonylag ritkán kerültek olyan peres ügyek, amelyek az utazásokról is említést tettek. A vizsgált idő­szak, azaz az 1820-as évek vége azért bír különös jelentőséggel, mivel erről a néhány esztendőről több típusú forrás áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével egymástól világosan elkülöníthetjük az egyidejűleg működő kapcsolatrendszereket. A passzusok kiadása során készített jegyzőkönyvek egyértelműen a szentesi lakosok külkapcso­latairól számolnak be, míg a bírói számadások 5 az elöljáróság utazásairól, ügyleteiről adnak felvilágosítással. A két típusú forrás segítségével alkalmunk nyílik arra, hogy összevessük, egymással ütköztessük a dokumentumokban foglaltakat, melynek révén árnyaltabb képet rajzolhatunk a kapcsolatok rendszeréről. A vizsgálatba érdemes és rendkívül tanulságos bevonni a település két nagy vallási felekezetének, a református, illetve a katolikus egyháznak a házassági anyakönyveit is, amelyek a rokonsági kap­1 Szikszay György 1795.419. 2 Tóth Ferenc 1993.618. 3 Mód László 2003. 27-48. 4 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára ( a továbbiakban: CsML SzF) V. A 102. j. 1. Szentes város tanácsának iratai. Hivatalos tiszti levelek és útlevelek jegyzőkönyve 1825-1836. 5 CsML SzF IV. A. 13. b. 66. 67. Csongrád vármegye Számvevőjének iratai. Szentes bírói számadás. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom