A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Törőcsik István: Régészeti és néprajzi kályhaleletek Szegedről

csőlátók helyett inkább a vallási kötődést részesítették előnyben, így a magyarságba való asszimilációjuk néhány évtized alatt végbement. A század végén már csak a vezetéknevek alapján lehet eredetüket kimutatni, bár - egyes hasonló szerb nevek miatt - néhány esetben ez is nehézséget okoz. Összegzés A szegedi kályhaleletekről összefoglalóan kijelenthetjük: formakincsük, technikai színvonaluk egészen a 18. századig a kor másodrendű központjainak színvonalán áll. A török hódoltságot megelőző évtizedekben egyenesen egy regionális kisugárzású kályhásközpontot feltételezhetünk. A fejlődés az oszmán korban megreked, helyben leginkább az egyszerű formák élnek tovább. Az újkor elején a mesterség egy rövid idejű felvirágzását sejthetjük, itt azonban adataink abszolút szórványossá válnak. A három középkori városmag területén folyó leletmentések során kályhaomladékok előbukkanását továbbra is remélhetjük. Ezeket nem lehetett másodlagosan beépíteni, nem lehetett belőlük meszet égetni (mint a mészkőből készült faragványokból), így legvalószínűbben az összetört kályhák anyagát behúzták valamely hulladékgödörbe, esetleg a megemelt járószint alá terítették. Az általam gyűjtött anyagok azt is jól példázzák, hogy a városi régészet esetében elengedhetetlen a tárgyi néprajz bizonyos területeinek ismerete. Ez természetesen fordítva is igaz; eredményeink a néprajz egyes területének művelői (jelen esetben a népi kerámia kutatói) számára is fontosak és felhasználhatók lehetnek, az írott források és a Szegeden későn megindult néprajzi gyűjtés hiányosságait pedig a régészeti módszerekkel gyűjtött tárgyi anyag bizonyos mértékig pótolhatja. A 18. század ugyanis az egyes tudományágak „gyepűjének" tekinthető, ennek kibővülő kutatása még jelentős mennyiségű új ismeretet eredményezhet. IRODALOM BÁLINT Sándor 1977 A szögedi nemzet II. MFMÉ 1976/77-2. Szeged FEGYÓ János 1973 Késő középkori lakóház leletmentése Ráckevén. StudCom 2. 93-106. FODOR László et al. 2002 Katalógus. In: Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és Peremvidékéről. Gyulai katalógusok 11. Gyula, 73-120. HEKA László 1998 A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében. Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből (TCSMT) 26. 63-184. HOLL Imre 1987 A középkori Szentmihály falu ásatása I. Az 1. ház és kályhája. Zalai Múzeum 1. 161-178. HORVÁTH Ferenc-ZoMBORi István 1986 Kováts István leírása és rajzai a szegedi vár kőfaragványairól. MFMÉ 1986-1. Szeged, 169-225. ÍRÁSNÉ MELIS Katalin 1984 XV.-XVI. századi díszedények a budai királyi palotából. ComArchHung 1984. 205-221. KOZÁK Károly 1963 Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon. BudRég 20. 165-197. 41